Miért szeretünk félni?

Malcolm Schofield pszichológus szerint az okokat az evolúcióban, a biológiában és a társadalomban kell keresni. Elmondta, hogy a félelem érzésére adott biológiai válaszunk – amely lehet harc vagy menekülés – évezredek alatt alakult ki azzal a céllal, hogy életveszélyes helyzetekre készítsen fel bennünket.

A szakember szerint a borzongási iránti vágyunk hátterében az állhat, hogy erősnek érezhetjük magunkat, ha szembenézünk a veszéllyel, a másik ok pedig az andrenalin, amelytől függővé válhatunk. A félelemmel szembenézni és aztán sértetlenül távozni, hatalmas örömet okozhat. Ám a veszély túlzott élvezete – különösen, ha az valós – pszichopátiára és extrém kockázatvállaló magatartásra utalhat.

„A félelem érzésének keresése egy bizonyos szintig rendben van, de ha ezzel életveszélyes helyzetekbe kergetjük magunkat, az már valami sötétebb dologra utalhat. Horrorfilmet nézni ijesztő, de nem vagyunk valódi veszélyben. Ha valaki extrém sportot űz, mint például az ejtőernyős ugrás, akkor már nagyobb a veszély, de a biztonságra ügyelve elkerülhető a baj. Egy kiszámíthatatlan helyzetben, amelybe teljesen váratlanul keveredtünk, a félelem már kevésbé kívánatos érzés” – mondta dr. Schofield a The Sunnak.

Vannak olyan emberek is, akik kifejezetten utálnak félni. Ez személyiségfüggő.

„Ha egy személy eléggé szorongó és neurotikus, az nem fogja élvezi, hogy fél. Egy horrorfilm megtekintése is túlterhelheti” – mondja az orvos.