Hallgassa meg a Pando, a Föld legnagyobb élő organizmusának hátborzongató hangjait

A púpos bálna énekének az 1960-as években lemezként megjelentetett felvételei segítettek a világ nagy részén a közvéleményt a bálnavadászat ellen fordítani, és nemcsak a púpos bálnákat, hanem számos bálnafajt megmenteni a kihalástól. Most egy akusztikai technikus azt reméli, hogy valami hasonlót érhet el egy egész bálnacsapatnál nagyobb fával, a Pando néven ismert reszkető nyárfával (Populus Tremuloides).

Pando jelenleg 47 ezer összekapcsolt nyárfa törzsből áll. Bár úgy néznek ki, mintha különálló fák lennének. Együtt veszik fel a tápanyagokat és együtt termelik a leveleket, ami bizonyítja, hogy többről van szó, mint klónokról – valójában ugyanannak a szervezetnek az alkotórészei, amelyek együtt élnek és együtt halnak meg.

Az Amerikai Akusztikai Társaság májusi konferenciáján Jeff Rice és Lance Oditt, a Pando Barátai Egyesület munkatársai bemutatták a Pando „akusztikai portréját”. Akkor csak a konferencián résztvevők hallhatták a hangokat, de most már a világ számára is elérhetővé tették.

Rice eredetileg 2018-ban a New York Times Magazine számára rögzítette a Pando zizegő leveleit, majd 2022-ben visszatért, hogy több szögből is megörökítse, beleértve a gyökérzetét is, amelyről úgy gondolják, hogy 27 méteres mélységet is elér.

„A hangok szépek és érdekesek, de gyakorlati szempontból a természetes hangok felhasználhatók a környezet egészségének dokumentálására” – mondta Rice egy nyilatkozatban.

Rice és Oditt nem bizonyította egyértelműen, hogy a hang, amelyet a Pando földből vesznek fel, a gyökerekből származik. A páros által végzett kísérletek azonban – például az egyik ágon való kopogtatás és a rezgések figyelése egy másik ág közelében – alátámasztják az elképzelést.

„Olyan, mintha két konzervdoboz lenne összekötve egy madzaggal – mondta Rice. – Csakhogy itt 47 ezer konzervdoboz van, amelyeket egy hatalmas gyökérrendszer köt össze.”

„A Pando megkérdőjelezi a világról alkotott alapvető felfogásunkat – mondta Rice. – Az az elképzelés, hogy ez az óriási erdő egyetlen organizmus lehet, ellentmond az egyénről alkotott elképzelésünknek.”

„Bár művészetnek indult, hatalmas lehetőséget látunk a tudományos felhasználásra. A rezgéssé (hanggá) alakított és a gyökérrendszert bejáró szél roncsolásmentesen feltárhatja a Pando hatalmas, rejtett hidraulikus rendszerének belső működését is” – mondta Oditt.

A Pando vélhetően 8-12 ezer éves, bár a pontos vizsgálatok nehézségekbe ütköznek. A 10 vagy 100-szoros korra vonatkozó vad állítások lehetetlenek, mivel a területet az utolsó jégkorszaki maximum idején jég borította. A 43 hektáros területű és hatezer tonnás súlya legalább háromszorosa a legnagyobb mamutfenyőnek és akár tízszerese a gombafa riválisának.

A hangokat először az Amerikai Akusztikai Társaság 184. ülésén játszották le nyilvánosan. A hangok most az Ecosystem Sound weboldalon találhatók.