Európa első állandó lakosai 37 ezer évvel ezelőtt telepedtek le a Krímben

Bár az antropológusok már régóta tudják, hogy egyes emberi csoportok 60 ezer évvel ezelőtt kezdték elhagyni Afrikát, a legtöbbjük nomád volt, és nem maradtak sokáig egy adott területen. És körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt egy dél-olaszországi szupervulkán-kitörés kiirtotta az emberek és a neandervölgyiek nagy részét Európában. Ezek az események arra késztették az antropológusokat, hogy elgondolkodjanak azon, hogy a mai európaiak ősei mikor érkeztek és mikor döntöttek úgy, hogy letelepednek.

Egy nemzetközi kutatócsoport most úgy véli, hogy a Krím félszigeten található Buran-Kaya III lelőhelyről származó csontvázak között megtalálta Európa első állandó lakóit. Eredményeiket október 23-án tették közzé a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban.

Az eredetileg 1990-ben felfedezett Buran-Kaya III barlangi lelőhely gazdag emberi tevékenység lelőhelyeivel büszkélkedhet, amelyek a középső paleolitikumtól a középkorig, azaz legalább 50 ezer évig terjedő időszakra nyúlnak vissza. A régészeket azonban leginkább a 38 ezer és 34 ezer évvel ezelőttről származó rétegek érdeklik, mivel ezek olyan tárgyakat tartalmaznak, mint például kőszerszámok és faragott csontok, amelyek hasonlóak a gravettói kultúra leleteihez. Ez a kultúra körülbelül 33 ezer évvel ezelőtt kezdődően terjedt el Európában, ami arra utal, hogy a Buran-Kaya lehet a legkorábbi bizonyítéka az állandó településeknek Európában, és ez adhatta a Gravettian kultúra kialakulását.

Annak az elképzelésnek a vizsgálatához, hogy a Buran-Kaya népe volt a gravettiai szerszámkészítők őse, a kutatócsoport Eva-Maria Geigl és Thierry Grange, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) paleogenomikai szakértőinek vezetésével szekvenálta a Buran-Kayában talált két férfi csontváz genomját, amelyeket körülbelül 35 800 és 37 500 évvel ezelőttre datáltak.

A két férfi genomjának szekvenálása és az ebben az időben Európában élt emberek genomjával való összehasonlítása után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak jobban hasonlítanak a fiatalabb (újabb keletű) európai genomokra, mint a régebbiekre. A kutatók azt feltételezték, hogy amint az éghajlat 38 ezer és 35 ezer évvel ezelőtt felmelegedett, az emberek a Krímről és más déli menedékhelyekről elterjedtek, és magukkal vitték kultúrájukat, amikor benépesítették Kelet- és Közép-Európát.

„Tanulmányunk egy alapvető darabot ad hozzá Európa anatómiailag modern emberek által történő benépesítésének kirakós játékához” – mondta Geigl a Live Science-nek küldött e-mailben. A genetikai eredmények alátámasztják az ukrán régészek egyik hipotézisét – nevezetesen azt, hogy „a Buran Kaya III-ról származó egyedek voltak a nyugat-európaiak ősei, akik a gravetti kultúrát hozták létre” – mondta Geigl.

De két genom összekapcsolása egy széles körben elterjedt és hosszú ideig fennálló kultúrával nem feltétlenül egyszerű. A Buran-Kaya részleges genomjai sok tekintetben megerősítik azt, amit már eddig is tudtunk, mivel „úgy tűnik, hogy a Buran-Kaya III ősei Európából érkeztek, és leszármazottaik Európában maradtak” – mondta a Live Science-nek e-mailben Mica Glantz, a Colorado Állami Egyetem antropológia professzora, aki nem vett részt a kutatásban.

Glantz azonban óva intett a genomok és az eszközhagyományok összevetésétől, mivel az eszközök földrajzi és időbeli eloszlása „mély és széles, és egy genom egyetlen helyet és időt képvisel”. Szerinte az eszközhagyományokat inkább úgy kell értelmezni, mint amelyekben több genetikai populáció osztozik, és amelyek hozzájárulnak a fejlődésükhöz.