Meglepő hatása lett az idegen növények terjedésének Magyarországon

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársainak vezetésével magyar kutatók ellentmondásos eredményeket találtak a gyepek fragmentációjának és a növényi inváziónak az ízeltlábúakra gyakorolt hatásairól. A vizsgálat eredményei szerint a közvetlen hatások mind a növényi sokféleségre, mind a különböző ízeltlábúcsoportokra pozitívak voltak, azonban az alacsony természetvédelmi értékű generalista fajok részesültek előnyben, és nem az erdőssztyeppek szélsőségesen száraz és meleg környezetéhez adaptálódott értékes specialisták. A kutatást bemutató tanulmány a Science of the Total Environment nemzetközi folyóiratban jelent meg - szúrták ki.

A kutatók feltételezték és bizonyítani is tudták, hogy a selyemkóró megváltoztatja a mikroklímát, amely szárazabb és hűvösebb volt az inváziós területeken, mint a selyemkóró nélkülieken, így közvetve befolyásolta az ízeltlábúakat (méhek, lepkék, viráglátogató darazsak, legyek, valódi poloskák és pókok). Az erdőssztyeppek mérete – amely 0,2-8,7 hektár között változott – kevéssé érintette az ízeltlábúak különböző csoportjait, csak a pókok fajgazdagságára volt negatív hatással.

A lap szerint a selyemkóró hatására megnövekedett a növények fajszáma, természetesen a nagyobb mennyiségű virágzó őshonos és selyemkóróból a beporzó rovarok profitáltak. Ezenkívül a növényi sokféleség és a vele kialakuló összetettebb növényzeti struktúra miatt a növényevők (poloskák) és a ragadozók (pókok) fajgazdagsága is bővült, ugyanakkor a talajnedvesség csökkenése a pókokat közvetetten negatívan érintette.

A fenti eredmények azt sugallják, hogy a selyemkóró jelenléte nem is annyira káros. Amikor azonban a kutatók a vizsgált fajokat élőhely-generalistákra és -specialistákra osztották, azt találták, hogy a pozitív eredmények a generalistákra gyakorolt kedvező hatásoknak köszönhetők, míg a specialistákat a selyemkóró jelenléte nem befolyásolta jelentősen – írták.