Miért ébredünk fel korábban, ahogy öregszünk?

A szakértők azt javasolják, hogy az emberek éjszakánként hét vagy több órát aludjanak, és minden este ugyanabban az időpontban feküdjenek le. Azonban ahogy az ember kezd középkorúvá válni, az emberek átlagos éjszakai alvásmennyisége 10 évenként 30 perccel csökken, és hajlamosak arra is, hogy korábban feküdjenek le és korábban ébredjenek.

Az öregedés és a korai lefekvés és ébredés mintázata elsősorban az agyhoz kapcsolódik. Mint testünk sok más része, az agyunk sem reagál annyira, ahogy öregszünk.

„Az agy kábelezése valószínűleg nem érzékeli ... és nem reagál a bemenetekre olyan jól, ahogyan kellene, mert ez egy öregedő agy” – mondta a HuffPostnak Dr. Sairam Parthasarathy, az Arizonai Egészségtudományi Egyetem Alvás- és Cirkadián Tudományok Központjának igazgatója.

Az olyan inputok, mint például, a napfény, a szociális jelzések, az étkezések ideje, a fizikai aktivitás, azok a jelzők, amelyek segítenek meghatározni azt hol vagyunk egy nap. Ha bezárnak egy szobába fény és étel nélkül – az amellett, hogy ez egyfajta kínzás lenne – azt is nagyon nehéz lenne meghatározni, hogy milyen nap és hány óra van.

A tinédzserek agya kapja ezeket a jeleket. Az idősebb felnőttek esetében azonban ezek a jelzések nem kapcsolódnak össze az agyban, az agy természetes degenerációja miatt. Ez az egyik oka annak is, hogy az idősebbek korábban fáradnak el, mint a fiatalabb generáció, és ez megkövetelheti, hogy korábban bújjanak be az ágyba, és ezért korábban is ébredjenek.

A szemek is nagy szerepet játszanak a külső jelzések fogadásában, és természetesen a látás változik az életkor előrehaladtával.

Érdekes módon úgy tűnik, hogy kor előrehaladtával járó látásváltozás csökkenti az agyunk által kapott fényingerlés mértékének intenzitását, ami fontos szerepet játszik a cirkadián óránk "beállításában" és a pályán tartásában – mondta Cindy Lustig professzor, a Michigani Egyetem kogníció és öregedés laboratóriumának munkatársa.

Ez azokat az embereket is érinti, akiknek esetleg szürkehályogjuk van, ami általában az idősebb generációt érinti. A betegség előrehaladtával a szem belsejében lévő lencse felhős foltokat képez.

„Ha szürkehályog van, az esti fény nem jut be annyira a szembe, így az agy szerint a naplemente korábban van, mint amikor valójában lement” – mondta Parthasarathy.

Ez viszont hatással van a szervezet melatoninszintjére. A melatonint alváshormonnak is nevezik, és általában akkor kezd el emelkedni, amikor a nap lenyugszik. Ha a szürkehályog jelenléte miatt az agy azt hiszi, hogy a nap korábban nyugszik, mint valójában, akkor a melatoninszint idő előtt megemelkedhet, és arra késztetheti Önt, hogy korábban menjen aludni.

Összességében a korábbi lefekvés és a korábbi ébredés az öregedés természetes velejárója – még akkor is, ha fiatalabb korában éjszakai bagolyként azonosította magát.