Tudomány

Jóval a Homo sapiens előtt furcsa labdákat készítettek kézzel

Zavarba ejtő régészeti felfedezés

Az izraeli Jordán-hasadék völgyében a régészek egy 1,4 millió évvel ezelőtti lelőhelyen mészkőből készült, meglepően gömbölyű gömbök tucatjaira bukkantak. Egy új tanulmányban a kutatók előálltak a bizonyítékaikkal, amelyek szerint ezeket a rejtélyes leleteket a korai emberek szándékosan készítették, megkérdőjelezve mindazt, amit távoli rokonaink és technológiájuk evolúciójáról tudunk – írja az IFLScience.

Jóval a Homo sapiens előtt furcsa labdákat készítettek kézzel
Az izraeli Jordán-hasadék völgyében a régészek egy 1,4 millió évvel ezelőtti lelőhelyen mészkőből készült, meglepően gömbölyű gömbök tucatjaira bukkantak
Fotó: NorthFoto

A 150 mészkőgömböt az 'Ubeidiya régészeti lelőhelyen fedezték fel, és először 1993-ban írták le. A körülbelül szilva méretű tárgyak azért különlegesek, mert a kutatók szerint annyira kerekek, hogy „megközelítik az ideális gömböt”.

Felfedezésük óta a gömböcskéket viták és eltérő vélemények övezik, nevezetesen, hogy véletlen melléktermékek vagy szándékosan készített, különleges célokra tervezett eszközök voltak-e.

Az új tanulmányban a Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei a legmodernebb, 3D-s elemzési módszereket alkalmazták, és arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyára szándékosan készítették őket.

Figyelemre méltó, hogy a gömböcskék nem lettek simábbak a készítésük során – ahogyan azt egy folyóvíznek kitett kő esetében várnánk –, hanem kifejezetten gömbölyűbbek lettek – ami általában egy „ügyes csiszolási folyamatot” igényelne.

Továbbra is kérdéses azonban, hogy mire használták ezeket a szferoidokat. Ez egyelőre rejtély marad.

„Sajnos még mindig nem világos, hogy mire használhatták a szferoidokat. Funkciójuk leszűkítése még sok munkát igényel” – mondta Antoine Muller, a tanulmány vezető szerzője, a jeruzsálemi Héber Egyetem Számítógépes Régészeti Laboratóriumának munkatársa az IFLScience-nek.

Bármi is volt a céljuk, az biztos, hogy nem a mi fajunk volt a mesterember. A Homo sapiens csak körülbelül 300 000 évvel ezelőtt fejlődött ki, ezek a leletek több mint egymillió évvel azelőtt készültek, hogy „mi” egyáltalán léteztünk volna.

A csontok felfedezése az 'Ubeidiya őskori lelőhelyen azt sugallja, hogy valószínűleg a Homo erectusnak ez idő tájt, az Afrikából való egyik legkorábbi, körülbelül 1,5 millió évvel ezelőtti vándorlásuk során volt az otthona.

Bár még viszonylag kis agyuk volt, a H. erectus viszonylag okos volt. Rendkívül ügyesen tudtak szerszámokat készíteni, és egyesek szerint ők jöttek rá elsőként a tűz használatára is. Egyes feltételezések szerint még nyelvet is használtak, vagy legalábbis egyfajta protonyelvet.

A mészkőgömbök megmunkálásához szükséges készség azonban megkérdőjelezi a kognitív képességeikről és technológiai vívmányaikról alkotott, jelenlegi elképzeléseinket.

„Ha hasonló, szándékos alakítás mutatható ki az oldowai szferoidokon, akkor ez valószínűleg a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a homininok egy kívánt szimmetrikus geometriát kényszerítettek szerszámaikra” – állapítják meg a tanulmány szerzői.

Kapcsolódó írásaink