Eltűnhetnek a pingvinek költőhelyei az Antarktiszról

A pusztító esemény a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) első feljegyzett, széles körű szaporodási kudarca; ám ha az éghajlatváltozás miatt bekövetkező jégveszteség folytatódik, nem ez lesz az utolsó.

Soha nem láttunk még ilyen mértékű szaporodási kudarcot a császárpingvineknél egyetlen szezonban – mondta Peter Fretwell térképész, a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A tengeri jég elvesztése ebben a régióban nagyon valószínűtlenné tette a fiókák túlélését.

Hozzátette: a császárpingvinek rendkívül sérülékenyek a felmelegedő éghajlattal szemben, és a jelenlegi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az ehhez hasonló szélsőséges tengeri jégveszteségek egyre gyakoribbá és elterjedtebbé válhatnak.

A Communications Earth & Environment című folyóiratban publikált tanulmány szerint az év nagy részében az Antarktisz körül a szárazföldhöz tapadó, stabil tengeri „jégszoknya" van, az úgynevezett gyors jég, ami áprilisban, a déli félteke őszi időszakában alakul ki, és egészen januárig, azaz a nyár végéig fennmarad.

A CSÁSZÁRPINGVINEK CSAK ITT TUDNAK SZAPORODNI, AHOL MÁJUSBAN ÉS JÚNIUSBAN RAKJÁK LE TOJÁSAIKAT.

A császárpingvinek keltetési ideje körülbelül 65 nap, de a fiókák eléggé tehetetlenek a kirepülésig, hiszen a „bébipihék" nem jelentenek megfelelő tollazatot az úszáshoz és a búvárkodáshoz az antarktiszi vizekben. Ez általában december és január között történik meg.

Ahogy arra a tudósok emlékeztetnek, a 2022-es költési időszak „normálisan" indult: a pingvinek ősszel lerakták tojásaikat, majd télen kikeltették őket. Tavasszal azonban bekövetkezett a katasztrófa: a gyors jég visszahúzódott, és túl korán eltűnt.

Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése nyár elejére már megegyezett az előző évben, a 2021 nyarán mért történelmi mélypontjával.

A leginkább érintett régiót pont a Bellingshausen-tenger jelentette az Antarktiszi-félszigettől nyugatra, ahol a tengeri jég kiterjedése néhol 100 százalékkal is lecsökkent. A császárpingvinek viszont minden évben a tenger ugyanazon öt helyére térnek vissza, hogy ott rakják le tojásaikat és neveljék fel a fiókáikat. Az öt kolónia mérete átlagosan 650 és 3500 szaporodó pár között változik, ám 2022 decemberére az öt helyből négynek nyoma veszett, mivel a jég egyszerűen eltűnt.

Csak egyetlen helyen, a Rothschild-szigeten sikerült a fiókáknak kirepülniük, ahol 650 pár költött, Fretwell és csapata nem találta több fióka nyomait.

Az antarktiszi tengeri jég a mai napig a legalacsonyabb kiterjedésű az év ezen időszakában. Szakemberek szerint, ha ez a tendencia folytatódik, akkor a császárpingvin-kolóniák több mint 90 százaléka kerülhet a biztos kihalás szélére a 21. század végére.

Ez a tanulmány drámai módon tárja fel a kapcsolatot a tengeri jég csökkenése és az ökoszisztéma megsemmisülése között – mutatott rá Jeremy Wilkinson fizikus, a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársa. – Az éghajlatváltozás riasztó ütemben olvasztja a tengeri jeget.

Az Északi-sarkvidéken a 2030-as években már valószínűleg nem lesz jég, az Antarktiszon pedig már most a legalacsonyabb tengeri jégkiterjedést regisztrálták 2016 óta.