Tudomány

Ősi DNS-t vontak ki egy 2900 éves téglából

Az Oxfordi Egyetem kutatói ősi DNS-t vontak ki egy 2900 éves agyagtéglából, amely az ősi Kalhu városából származik. Kalhu, más néven Nimrud, egy ősi asszír város Irak Ninive kormányzóságában. A település 890 hektárnyi területet foglalt el, és az újasszír birodalom fővárosaként tisztelték II. Ashurnasirpal uralkodása alatt, Krisztus előtt 883-859 között - számolt be az Origo.

Ősi DNS-t vontak ki egy 2900 éves téglából
A DNS 3D modellje (képünk illusztráció)
Fotó: Wikipedia/Tim Tim

II. Ashurnasirpal egy nagy palotát és számos templomot építtetett a bronzkori összeomlás hanyatlási időszakát követően, Krisztus előtt a 11. század közepétől a 10. század közepéig. A városban talált számos felirat engedett betekintést a kutatóknak Kalhu újjászületésébe - írták.

- A palotát cédrusból, ciprusból, borókából, bokorfából, eperfából, pisztáciafából és tamariszkuszból alapítottam királyi lakhelyemre és örökké tartó uri kedvtelésemre. A hegyek és a tengerek állatait, fehér mészkőből és alabástromból formáztam és állítottam fel a kapuján."– írja le az egyik ilyen felirat II. Ashurnasirpal palotáját, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.

Ebben az időszakban, mintegy 2900 évvel ezelőtt egy téglakészítő olyan agyagtéglát készített a palotaépítéshez, amelyből az oxfordi egyetem kutatói egy újszerű adns-elemzéssel ősi dns-t tudtak kinyerni és szekvenálni - írták.

A tudósoknak 34 különálló taxonómiai növénycsoportot sikerült megkülönböztetniük. E csoportok közül a Brassicaceae (káposztafélék) és az Ericaceae (hangafélék) tűntek ki a legtöbb szekvenciát tartalmazó növénycsaládként. A további képviseltetett családok közé tartoztak a Betulaceae (nyírfafélék), a Lauraceae (babérfélék), a Selineae (ernyősvirágúak) és a Triticeae (termesztett fűfélék).

Kapcsolódó írásaink