Egy 2000 éves parfüm felfedezése új betekintést nyújt az ókori Róma illataiba

A parfümöt, amely két évezred elteltével egy faragott kvarcüvegben szilárdult meg, egy temetkezési urnában fedezték fel, amelyet a spanyolországi Sevilla egyik mauzóleumában találtak. A rejtélyes kenőcsről, amelyet 2019-ben, a mai Carmona területén végzett ásatás során tártak fel, most kémiai leírás készült, és kiderült, hogy benne van a pacsuli, egy olyan illóolaj, amely a modern parfümkészítésben gyakori, de az ókori római használatáról eddig nem volt ismeretünk.

Az indiai eredetű Pogostemon cablin nevű növényből nyert pacsuli esszenciája mellett a kölni alapját növényi olajból, valószínűleg olívaolajból nyerték, bár ebben a kutatók nem lehetnek biztosak.

A fiola, amelyben találták, hegyikristályból (kvarc) készült, amfora alakúra faragva, ami rendkívül ritka és drága lehetett – az i. sz. első században a parfümtartályok általában fúvott üvegből készültek.

„A római korban a kvarcos edények nagyon ritka luxustárgyak voltak, amelyekből több is előkerült Carmona közelében” – írja a csapat a leletekről szóló tanulmányban. „Az [edény] tehát meglehetősen szokatlan lelet egy régészeti lelőhelyen, és még szokatlanabb, hogy szorosan zárva volt, és szilárd masszát tartalmazott”.

Éppen az a tény, hogy a flaskát ilyen tökéletesen lezárták – egy dolomit nevű karbonátos ásványtípus volt a dugó és bitumenes volt a tömítés –, azt jelenti, hogy a benne lévő megszilárdult parfüm ilyen jól megőrződött.

A szokatlan edény mellett három borostyángyöngyöt is találtak, amelyeket egy szövetzsákban tartottak. Ezt a leletegyüttest egy 30–40 éves nő elhamvasztott maradványait tartalmazó üvegurnában találták. A kutatók szerint öt másik urnát is eltemettek a sírban, amelyekben egy jómódú család maradványai voltak.

Az illat összetételének megfejtéséhez a csapat olyan technikákat használt, mint a röntgendiffrakció és a tömegspektrometriával kombinált gázkromatográfia, hogy azonosítani tudják a pacsuli jegyeit. Szerintük ez az első alkalom, hogy egy római kori parfümöt azonosítottak.

„Bár a régészeti ásatások során számos, parfümök vagy kenőcsök tárolására használt edényt találtak az ókori Rómában, a bennük lévő anyagok kémiai összetételéről vagy eredetéről keveset tudunk” – írják, ami még izgalmasabbá teszi felfedezésüket.

Kiderült, hogy a rómaiak igencsak szerették a parfümöt, és nemcsak a mindennapi életben használták az illatszereket, hanem különleges alkalmakkor is, például temetéseken, ahol a füstölés kötelező volt. Emellett a parfümöket kenőcsként alkalmazták, vagy az elhunytak balzsamozására használták.

Nem csak a rómaiak kísérleteztek az illatokkal. Tavaly kiderült, hogy Kleopátra is kedvelhette a fűszeres csokrokat. Julius Caesar és Marcus Antonius viszont talán azért locsolta magát pacsulival, hogy elnyomják a testszagot.