A legtöbb élőlény a Földön valójában a felszín alatt él

„A talaj valószínűleg az összes élőlény 59 százalékának az élőhelye – a mikrobáktól az emlősökig mindent beleértve – ami a legváltozatosabb egyedi élőhelyévé teszi azt a Földön”, amint azt Mark Anthony ökológus és kollégái új kutatásukban felbecsülték.

A talaj ásványi anyagokból, csapdába esett gázokból, folyadékokból és szerves anyagokból áll, és a Föld száraz felszínének legtöbb részét borítja. Fontossága ellenére azonban még mindig nagyon keveset tudunk a Föld „élő bőréről”.

„A talajban lévő szervezetek nagyobb hatást gyakorolnak bolygónk egyensúlyára” – mondta Mark Anthony, a svájci Agroscope mezőgazdasági kutatóintézet munkatársa Phoebe Westonnak, a Guardian újságírójának.

„A biológiai sokféleségük azért fontos, mert visszajelzés a klimaváltozásra, a globális élelmiszer-biztonságra, sőt az emberi egészségre is.”

A korábbi irodalmat áttekintve Anthony és csapata azt találta, hogy a baktériumok 88 százaléka, a növények 85 százaléka és a gombák 90 százaléka ebben a vékony, törékeny rétegben él. Másrészt a 6500 emlősfajnak csak körülbelül 4 százaléka mer otthont ásni a földrétegbe.

Bár a hibahatár nagy, a Föld talajában található a biológiai sokféleség összesen 59 százaléka (plusz-mínusz 15 százalék), ami valószínűleg alulbecsült adat, tekintve, hogy milyen keveset tudunk a talaj ökoszisztémáiról - magyarázzák a kutatók.

Ez még a baktériumokat megszálló vírusok becslését sem tartalmazza, amelyek hihetetlen sokféleséggel uralják a talajt.

A földigiliszták kis rokonai, az Enchytraeidae, a legnagyobb arányban (98,6 százalékban) a talajtól függő fajokkal rendelkeznek. A legtöbbjük a talaj első 5 cm-ében él, baktériumokra, gombákra és szerves anyagokra vadászva. Mégis, elterjedtségük ellenére, és a csaliként való használatuktól eltekintve, ezek az állatok nem eléggé ismertek.

A mélyebb talajokról még kevesebbet tudunk. „A gyakran elhanyagolt mély talajok... a felszíni talajhoz képest sok egyedi vonalat rejtenek” - magyarázza Anthony és csapata.

Az új biodiverzitási becslés kétszer nagyobb, mint amit korábban feltételeztek, annak ellenére, hogy a csapat csak a legtöbb fajjal rendelkező életcsoportokat vette figyelembe.

Ez a váratlanul zajos élőhely a Föld számos életfenntartó rendszerét fenntartja, a szénmegkötéstől a vízelosztásig. A talajok emellett megszűrik a szennyezőanyagokat, és előteremtik élelmiszereink 95 százalékát.

A talajok azonban világszerte elvesznek az erózió miatt, és a tűz, a szennyezés megváltoztatja. Egy nemrégiben készült jelentés szerint Európa talajának mintegy 65 százaléka egészségtelen.

Ráadásul a mód, ahogyan a talajok felett a tájat megváltoztattuk, valószínűleg sok talaj biológiai összetételét és ezzel együtt a talajok működését is megváltoztatta.

Az eichidnák például természetes ausztráliai környezetükben évente 7 tonna földet forgatnak fel, de az urbanizáció és a mezőgazdaság miatt sok területről eltűntek, és ezzel ez a fontos körforgás megszűnt. Ez megváltoztatta a talaj mikrobiális összetételét, és csökkentette a talaj szén-dioxid-tároló képességét.

A talajok biológiai degradációjának mértéke egy másik hatalmas ismeretlen tényező.

„Úgy gondolok erre, mint egy népszámlálásra” - mondta az ökológus Meghan Bartelsnek, a Scientific American munkatársának.

„Remélhetőleg az eredményeket felhasználhatjuk arra, hogy több energiát fordítsunk a talajok megőrzésére és helyreállítására, mert jelenleg igazán nem ezt tesszük.”