Tudomány

Itt az egyik legnagyobb geológiai rejtély megfejtése

Elképesztő dolog derült ki a Földről

Hosszú ideig az egyik legnagyobb geológiai rejtély volt, hogy a világ egymástól távol eső területein található hatalmas tektitmezők honnan származhattak. A Karib-térségben nemrégiben mikrotektiteket találtak, és az újonnan fellelt példányok jellemzői végül fényt derítettek az üvegszerű anyag eredetére – írta a Blikk.hu.

Itt az egyik legnagyobb geológiai rejtély megfejtése
Föld
Fotó: Wikipédia

A tektitekről a Science News 50 évvel ezelőtt írt először cikket. Akkoriban egyesek úgy vélték, hogy a tektitek a Holdról származnak, és akkor keletkeztek, amikor egy aszteroida becsapódott az égitestbe. Onnan az ütközés olyan magasra fröccsentette az olvadt kőzetcseppeket, hogy azok kikerültek a Hold gravitációjából, és a Földre zuhantak.

A holdi minták tömegspektrográfiai elemzése azonban azt mutatja, hogy a holdkéreg elemei komolyan eltérnek a tektitektől, amelyek sokkal inkább hasonlítanak a Föld kontinentális kérgében található elemekre. Billy P. Glass bolygókutató úgy vélte, hogy ha sikerül meghatározni az újonnan felfedezett mikrotektitek alapanyagát, akkor az üvegszerű objektumok eredetének felfedezése is gyorsan bekövetkezhet – írja a Science News.

Mi okozta a furcsa formákat?

Glass feltételezte, hogy ezek a geológiai érdekességek földi eredetűek. Kollégáival elemzéseik során arra jutottak, hogy az észak-amerikai szórásmező – az üveges részecskékből álló takaró, amely az Egyesült Államok délkeleti részének nagy területeit és a Karib-térséget borítja – körülbelül 35 millió évvel ezelőtt keletkezett. A kutatóknak azonban 20 évbe telt, mire azonosítani tudták a forrást.

A Dél-Virginiában található tektitek és koncentrikus törésvonalak 1994-ben egy 85 kilométer széles becsapódási krátert tártak fel a Chesapeake-öböl alatt. A Science News szerint „egy ilyen méretű struktúra az Egyesült Államok legnagyobb krátere”, és a Földön is a legnagyobbak közé tartozik. Mi több, amikor az űrszikla a bolygónkba csapódott, az ütközés olyan intenzív szeizmikus hullámokat keltett, amelyek a mikrokövületeket furcsa formákba hajlították – állapították meg a tudósok közel egy évtizeddel később.

A Föld három másik nagy szórásmezőjéből származó bizonyítékokkal együttvéve az eredmények segítettek megerősíteni, hogy a tektitek akkor alakulnak ki, amikor egy űrből érkező objektum elég erővel csapódik bolygónkba, hogy a földkéreg elfolyósodott darabjait a légkörbe katapultálja. Ezek a darabkák aztán esőcsepp-, harang- és ravioli alakú részecskékké keményednek meg, miközben visszahullanak a felszínre.

A négy nagy szórásmező

A kutatók korábban a négy nagy szórásmező közül hármat hoztak összefüggésbe becsapódási kráterekkel. Az észak-amerikai mező a virginiai Chesapeake-kráterhez, a közép-európai mező a németországi Ries-kráterhez, az elefántcsontparti mező pedig a ghánai Bosumtwi-kráterhez köthető. Az ausztrál-ázsiai szórásmező forrása még nem volt meg, pedig ez a legnagyobb a maga nemében, és a Föld felszínének mintegy 10 százalékát fedi le.

A tudósok nemrég ebben is áttörést értek el. A Thaiföldön talált tektitek és más geológiai bizonyítékok elemzései, valamint számítógépes szimulációk valószínűsítik a forrást. Egy 2 kilométer széles meteorit csapódott a bolygónkba a mai Laosz területén körülbelül 800 ezer évvel ezelőtt (azaz a Föld történetét egy napnak véve, csak alig másfél másodpercnyire), és a törmeléket Ázsián, Ausztrálián és az Antarktiszon keresztül repítette – számoltak be a tudósok 2020-ban a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban.

A keletkezett kráter, amely körülbelül 13 kilométer széles és 17 kilométer hosszú lehetett, végül vulkanikus anyag alá temetkezett – állítja a kutatócsoport. A hipotézis ellenőrzéséhez lávamezőkön keresztül kell majd fúrni, hogy megnézzék, az alatta lévő kőzetek olvadást és törést mutatnak-e, mert mindkettő a becsapódás jellemzője.

Kapcsolódó írásaink