Tudomány

Expedíció indul Közép-Ázsia hegységeibe Prinz Gyula nyomdokain

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Sipos György és Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír-hegység középső részébe, melyet Prinz Gyula, a 20. század egy jelentős magyar geomorfológus-geológusa is vizsgált egykor – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

Expedíció indul Közép-Ázsia hegységeibe Prinz Gyula nyomdokain
A Bartang folyó völgye
Fotó: robertharding via AFP/Robert Harding Premium/Michael Runkel

A közlemény szerint a 21. században is tartogat még újdonságokat a Tien-san és a Pamír a tudósok számára. Ezért is vállalkoztak az expedícióra az SZTE geográfusai, akik augusztus közepén indulnak útnak és veszik célba a hegyeket és két jelentősebb folyó völgyét.

A tervezett kutatás a Nyugati-Tien-san és a Középső-Pamír folyóvízi teraszképződésére, valamint a hosszú távú lepusztulás ütemének számszerűsítésére fókuszál. A vizsgálatokhoz két folyó-, illetve völgyrendszert, a Nyugati-Tien-san területén található Zeravshan folyót és a Középső-Pamírban húzódó Bartang folyót választották. Ezek olyan területeken találhatók, ahol a jelenleg is zajló felemelkedés üteme, a fajlagos lefolyás és a felszíni kőzettan is nagyban különbözik.

Prinz Gyula fiatalkori képe
Prinz Gyula fiatalkori képe
Fotó: Wikipedia

A kutatás fő célja a két folyó bevágódási ütemének vizsgálata a folyamat során képződő folyóvízi teraszok anyagának laboratóriumi kormeghatározásával. Ez lehetőséget ad a kiemelkedésben tapasztalható térbeli különbségek számszerűsítésére is, ami pedig a régiót rendszeresen sújtó földrengések előrejelzéséhez nyújt értékes információkat. Emellett a vizsgálatok kiterjednek a folyók medrében található ásványi üledékszemcsék elemzésére is, amivel a hegységek lepusztulásának mértékét lehet a legújabb kutatások alapján meghatározni. Ez azért fontos, mert az intenzíven kiemelkedő hegységek anyagának aprózódásával és mállásával jelentős mennyiségű szén-dioxid vonódik ki a légkörből, ami a klíma hosszú távú változása szempontjából lényeges tényező.

Mint Sipos György kifejtette, a vizsgálatok egyik fő kérdése, hogy lehetséges-e azonosítani a folyóvízi teraszképződés éghajlati vagy egyéb mozgatórugóit egy olyan aktívan emelkedő területen, mint a Középső-Pamír és a Nyugati-Tien-san. A geomorfológiai kérdések mellett a Pamír és a Tien-san eljegesedésének története és az eljegesedéssel járó ciklusok völgyfejlődésre gyakorolt hatása sem teljesen ismert. A kutatás során gyűjtött minták vizsgálatával ezen folyamatok jobb megértésére is mód nyílik.

A helyszíni vizsgálatokat és a mintagyűjtést alapos térképező munka előzte meg, melynek során műholdfelvételek és domborzatmodellek segítségével vizsgálták a kiválasztott völgyek morfológiáját, a folyóvízi teraszok helyzetét és magassági viszonyait. Ebben a munkában aktívan részt vett hallgatóként Vincze Ákos, aki tavasszal különdíjat érdemelt ki vizsgálataival az OTDK-n.

A kutatási projektben, amely az eredmények értékelését követően 2025 novemberében zárul le, a Tádzsik Tudományos Akadémia Geológiai és Szeizmológiai Intézete mellett német, svájci és ausztrál felsőoktatási intézmények szakemberei is részt vesznek.

Kapcsolódó írásaink