Tudomány

Az alkohol eddig nem ismert, ijesztő hatását azonosították

Még a csekély mértékű, de rendszeres alkoholfogyasztás is megemeli a vérnyomást – azokét is, akik egyébként nem szenvednek magasvérnyomás-betegségben – olvasható az Origo.hu-n megjelent cikkben.

Az alkohol eddig nem ismert, ijesztő hatását azonosították
Képünk illusztráció
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert

Hét, összesen több mint 19 ezer amerikai, koreai és japán személy adatai alapján készült felmérés átfogó elemzésével kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy világos összefüggés mutatkozik a naponta elfogyasztott alkoholmennyiség és a szisztolés (felső) vérnyomásérték között.

MÉG A NAPONTA CSUPÁN EGY SZABVÁNYOS ALKOHOLADAGOT ELFOGYASZTÓK VÉRNYOMÁSA IS MAGASABB VOLT A SEMENNYI ALKOHOLT NEM FOGYASZTÓKÉNÁL,

ami alátámasztja az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (American Heart Association, AHA) érvényes ajánlását: korlátozzuk alkoholfogyasztásunkat, és aki még nem iszik, az lehetőleg ne is tegye.

Az AHA szakfolyóiratában, a Hypertensionben megjelent közlemény rámutat: a vérnyomásértékek annál gyorsabban emelkednek az életkorral, minél több alkoholos italt fogyaszt valaki naponta. A hét nemzetközi tanulmány statisztikai erejével megtámogatott metaelemzés először igazolja, hogy a vérnyomás mind a kevés, mind a sok alkoholt fogyasztók körében a napi alkoholbevitellel arányosan növekszik. Még a visszafogott alkoholfogyasztás is kimutatható vérnyomásemelkedést okozott, ami a szív- és érrendszeri események fokozott kockázatát vonja maga után.

Nem találtuk semmiféle jótékony hatást azokban a felnőttekben, akik kevés alkoholt fogyasztottak, azokkal összevetve, akik semennyit sem

– erősíti meg Marco Vinceti, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem (Olaszország) epidemiológiai-közegészségügyi szakértője, a Bostoni Egyetem (USA) közegészségügyi karának vendégprofesszora és a cikk rangidős szerzője.

Minket is némiképp meglepett, hogy az absztinenciához képest már az alacsony szintű alkoholbevitel is idővel egyre növeli a vérnyomást, bár kétségkívül jóval kevésbé, mint a masszív italozás.

Elemzésünk a grammban mért alkoholfogyasztáson, nem pusztán az elfogyasztott alkoholos italok számán alapult, hogy elkerüljünk minden esetleges félreértést, ami a különböző országokban definiált „szabványos alkoholadag”, illetve a különböző típusú szeszesitalok alkoholtartalma közti különbségekből adódhat

– szögezte le Tommaso Filippini, Modenai és Reggio Emiliai Egyetem epidemiológia-közegészségügy tanára, a Kaliforniai Egyetem Berkeley Közegészségügyi Tanszékének kutatója és a cikk társszerzője.

Jobb kerülni az alkoholt!

Az elemzés során a szerzők hét nagy megfigyelő jellegű tanulmányt összegeztek, amelyekben összesen 19548 résztvevő adatai szerepeltek. A résztvevők 65 százaléka volt férfi, életkoruk pedig 20 évestől a 70-es éveik elején járókig terjedt. Az eredeti tanulmányokat az Egyesült Államokban, Koreában és Japánban végezték és 1997 és 2021 között publikálták. A tanulmányokhoz olyan résztvevőket toboroztak, akik a vizsgálatba való belépéskor nem szenvedtek magasvérnyomás-betegségben vagy más szív- és érrendszeri betegségben, diabéteszben és májbetegségben, illetve nem voltak sem alkoholisták, sem alkalmi masszív italozók. A résztvevők szokásos alkoholfogyasztását a vizsgálatok elején rögzítették, és grammban kifejezett napi átlagos alkoholmennyiségre számították át. A mostani cikk szerzői egy újfajta statisztikai módszer segítségével kombinálni tudták a hét korábbi vizsgálat eredményeit, és az elfogyasztott alkoholmennyiség széles skáláján függvény formájában tudták ábrázolni a napi alkoholbevitel vérnyomásra gyakorolt hatását.

A kutatók a hét tanulmány valamennyi résztvevőjének egészségügyi adatait áttekintették egy több mint öt évet felölelő időszakra nézve, és a rendszeres alkoholfogyasztókat az absztinensekkel összevetve az alábbi következtetésekre jutottak:

  • A szisztolés (felső) vérnyomásérték 1,25 Hgmm-t emelkedett azokban, akik átlagosan napi 12 gramm alkoholt fogyasztottak, míg az emelkedés 4,9 Hgmm-nek adódott azokban, akinek az átlagos napi alkoholfogyasztása elérte a 48 grammot. (Összevetésképp: egy korsó 5 százalékos sör kb. 20 gramm, 2 deci 12 százalékos bor kb. 19 gramm, egy féldeci 40 százalékos tömény pedig kb. 16 gramm alkoholt tartalmaz.)
  • A diasztolés (alsó) vérnyomásérték 1,14 Hgmm-t emelkedett a napi átlag 12 gramm alkoholt, és 3,1 Hgmm-t a napi átlag 48 gramm alkoholt fogyasztókban. Ez az összefüggés csak férfiakban mutatkozott meg, nőkben nem. A diasztolés vérnyomásérték a szívverések közötti időben jellemzi a verőerek falát érő nyomást, és a szisztolés értéknél kevésbé erősen kötődik a szívbetegség kockázatához.

Az alkohol minden bizonnyal nem a vérnyomásnövekedés egyetlen hajtóereje, de eredményeink azt mutatják, hogy a hozzájárulása számottevő. Ezért ajánlott az alkoholfogyasztás visszafogása, sőt, a legjobb a teljes absztinencia

– hangsúlyozta Vinceti.

Bár a vizsgálatok kezdetekor egyik résztvevőnél sem állt fenn magasvérnyomás-betegség, a tanulmányba való toborzáskor mért vérnyomásértékük mégis befolyásolta a vérnyomásuk későbbi alakulását.

Azoknál a résztvevőknél, akiknek a kezdeti vérnyomásértékei magasabbak voltak, erősebb összefüggést találtunk az alkoholbevitel és a vérnyomás időbeli alakulása között. Ez azt mutatja, hogy a magas vérnyomásra hajlamos, bár még nem kimondottan magasvérnyomásbeteg embereknek származhat a legnagyobb hasznuk az alkoholbevitel korlátozásából és a teljes absztinenciából

– emelte ki Paul K. Whelton, a Tulane University (New Orleans, USA) közegészségügyi szakértője és a közlemény társszerzője, aki vezető szerepet vállalt az Amerikai Szívgyógyászati Társaság magas vérnyomással kapcsolatos 2017-es iránymutatásának kidolgozásában, és részt vett a társaság 2021-es, a hipertenzió kezelésére irányuló tudományos állásfoglalásának megírásában.

Kapcsolódó írásaink