A Beethoven hajából származó DNS genetikai elemzése furcsaságokat rejtett

Miközben társai a személyes holmijának átvizsgálását végezték, előkerült egy dokumentum, amelyet Beethoven negyedszázaddal korábban írt – egy végrendelet, amelyben arra kérte testvéreit, hogy hozzák nyilvánosságra állapotának részleteit.

Ma már nem titok, hogy a világ egyik valaha is ismert legnagyobb zenésze 40 éves kora közepén már süket volt. Beethoven azt kívánta, hogy a világ értse meg ezt a tragikus iróniát, nemcsak személyes, hanem orvosi szempontból is.

A zeneszerző majdnem két évtizeddel élte túl orvosát, s most, csaknem két évszázaddal Beethoven halála után egy kutatócsoport nekilátott, hogy beteljesítse végrendeletét oly módon, amiről Beethoven álmában sem gondolta volna, hogy lehetséges: hajából származó hitelesített minták DNS-ének genetikai elemzésével.

„Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira, amelyek közé tartozik a 20-as évei közepén vagy végén kezdődő, fokozatos hallásvesztés, amely végül 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett” – mondta Johannes Krause biokémikus, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

A halláskárosodás elsődleges oka soha nem volt ismert, még személyes orvosa, dr. Johann Adam Schmidt előtt sem. Ami a 20-as éveiben fülzúgásként kezdődött, lassan a hangos zajjal szembeni csökkent tűrőképességnek, végül pedig a magasabb hangmagasságok hallása elvesztésének adta át a helyét, ami gyakorlatilag véget vetett előadóművészi karrierjének.

Egy zenész számára ennél ironikusabb dolog nem is lehetne. Egy testvéreinek címzett levelében Beethoven bevallotta, hogy „reménytelenül szenved”, olyannyira, hogy már az öngyilkosságot fontolgatta.

A zeneszerzőnek nem csak a halláskárosodással kellett megküzdenie felnőtt korában. Legalább 22 éves korától kezdve állítólag súlyos hasi fájdalmaktól és krónikus hasmenéses rohamoktól szenvedett.

Hat évvel a halála előtt jelentek meg a májbetegség első jelei, amely betegségről úgy gondolják, hogy legalábbis részben felelős volt a viszonylag fiatalon, 56 évesen bekövetkezett haláláért.

2007-ben egy törvényszéki vizsgálat, amely vélhetően Beethoven egy hajfürtjét vizsgálta, arra engedett következtetni, hogy ólommérgezés gyorsíthatta meg a halálát, ha nem is volt végső soron felelős az életét követelő tünetekért.

Tekintettel az ólomedényekből való ivás kultúrájára és a korabeli ólomhasználattal járó orvosi kezelésekre, ez aligha meglepő következtetés.

A legújabb, idén márciusban megjelent tanulmány azonban megcáfolja az elméletet, és kiderül, hogy a hajszálak nem is Beethoventől, hanem egy ismeretlen nőtől származnak.

Ennél is fontosabb, hogy több tincs azt mutatja, amely sokkal valószínűbb, hogy a zeneszerző fejéről származik, hogy halálát valószínűleg hepatitis B-fertőzés okozta, amit súlyosbított az ivás és a májbetegség számos kockázati tényezője.

„Nem tudtunk egyértelmű okot találni Beethoven süketségére vagy gyomor-bélrendszeri problémáira” – mondta Krause.

Bizonyos szempontból még több kérdés maradt a híres klasszikus zeneszerző életével és halálával kapcsolatban. Hol kapta el a májgyulladást? Hogyan tudtak egy női hajtincset évszázadokon át Beethoven sajátjának tartani? És mi állt a bélfájdalmai és a halláskárosodása mögött?

Tekintve, hogy a csapatot Beethoven azon vágya inspirálta, hogy a világ megértse halláskárosodását, ez sajnálatos eredmény. Bár volt még egy meglepetés a génjei között eltemetve.

A hajmintákban lévő Y-kromoszómát a Beethoven apai ágáról leszármazott modern rokonokéval összehasonlító további vizsgálatok eltérésre mutattak. Úgy tűnik, hogy a zeneszerző születését megelőző generációkban történt egy kis házasságon kívüli hancúrozás.

„Ez az eredmény arra utal, hogy az apai ágon egy extrapár apasági esemény történt Hendrik van Beethoven 1572 körül a belgiumi Kampenhoutban történt fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval később, 1770-ben, a németországi Bonnban történt fogantatása között” – mondta Tristan Begg biológiai antropológus, aki jelenleg az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetemen dolgozik.

Mindez egy kicsit több lehet, mint amire a fiatalabb Beethoven számított, tekintve a sorsdöntő kérést, amelyet papírra vetett. Álmában sem gondolta volna, hogy milyen titkokat őriznek meg, amikor barátai és társai 1827-ben, azon a komor, viharos hétfő estén levágták a haját a fejéről.