Tudomány
Mit találtak Grönland kilométernyi jege alatt?
Kolosszális kanyonok és őskori növényvilág különös világa húzódik a jégtakaró alatt
Grönland szigete a világ legnagyobb szigete, területe mintegy 2,17 millió négyzetkilométer. Ebből a felszínből mindössze 410 000 négyzetkilométer jégmentes, ami azt jelenti, hogy a jégtakaró mintegy 1,7 millió négyzetkilométeren terül el a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont szerint. A legvastagabb pontján a grönlandi jégtakaró vastagsága meghaladja a 3 kilométert.
A grönlandi jégtakaró a világ második legnagyobb jégtömege, amelyet csak a bolygó másik sarki oldalán lévő antarktiszi jégtakaró előz meg. Az Antarktiszhoz hasonlóan Grönland alatt is szárazföld húzódik, ellentétben az Északi-sarkvidékkel, amely egyszerűen a tengeren úszó jég.
A grönlandi jég alatt egy titokzatos szárazföld húzódik, amely mindenféle észbontó geológiai struktúrával rendelkezik, köztük a világ legnagyobb kanyonjával, a Grand Canyonnal (nem összetévesztendő az arizonai híres szurdokkal).
A grönlandi megakanyon több mint 750 kilométer hosszú, akár 800 méter mély és 10 kilométer széles. Valószínűleg egy hatalmas folyó vájta ki, amely mintegy 4 millió évvel ezelőtt szelte át a területet.
Figyelemre méltó, hogy még növényi életre is van bizonyíték mélyen Grönland alatt. 1966-ban az amerikai hadsereg tudósai magmintát vettek úgy, hogy Grönland északnyugati részén közel egy mérföldnyi jeget fúrtak át, és egy 4,5 méter hosszú csőnyi földet nyertek az aljáról.
Amikor a mintát évtizedekkel később újra felfedezték, a kutatók gallyakat, leveleket és egyedülálló fosszilis növényeket találtak benne. Ez megerősíti azt az elméletet, hogy Grönland egykor valóban zöld volt. A tudósok úgy vélik, hogy Grönland nagy része 400 000 évvel ezelőtt jégmentes volt, és lucfenyőerdők és bozótos tundrák borították.
A következő évszázadban jó eséllyel sokkal többet fogunk látni a Grönland alatti világból - és ez nem jó dolog. Az éghajlatváltozással összefüggő felmelegedés következtében Grönlandon a 2001-2011 közötti évtizedben 1,5 °C-kal melegebb volt a 20. századi átlagnál, és a térségben több mint 1000 éve nem volt ilyen meleg.
Ez katasztrofális a jégtakaró szempontjából, és a következő évtizedekben jelentős mértékben megemeli a tengerszintet, ami pusztítást és újraelosztást okoz a bolygón.
