Egész komoly esélye van annak, hogy 2100-ra kihalunk

Kockázatelemzésükön (XPT) két csoport dolgozott: a szakértők és a szuperelőrejelzők. Utóbbiak nem feltétlenül rendelkeznek tudományos fokozattal, de korábban már bizonyítottak a rövid távú előrejelzések terén, azaz nagy pontossággal jósoltak meg eseményeket.

A szakértők szerint annak valószínűsége, hogy az emberiséget egy súlyos, globális katasztrófa tizedeli meg az évszázad végéig, húsz, a teljes kihalás esélye pedig hat százalék. A szuperelőrejelzők optimistábbak – ugyanezt kilenc, illetve egy százalékra becsülik.

A szakértők és a szuperelőrejelzők a legkevésbé a mesterséges intelligencia kockázatát illetően értettek egyet, viszont egy nukleáris háború kitörését hasonlóan valószínűnek tartják.

Jellemző, hogy a kutatásba bevont, csaknem 170 fő közül a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők inkább tartják valószínűnek a 2100-ra bekövetkező kihalást, és a mesterséges intelligenciát is fenyegetőbbnek tartják.

Figyelemre méltó, hogy a félelem nem specifikus, azaz aki tart egy atomháborútól, az inkább tartja reális fenyegetésnek a világjárványokat és a mesterséges intelligenciát is az emberiségre nézve, mint azok, akik optimistábbak.

A tanulmány szerkesztői egyébként három dátumra kérdeztek rá: 2030, 2050 és 2100. A tervük pedig az, hogy a következő években folytatják a kutatást, illetve a két közelebbi időpontban felülvizsgálják, és értékelik az előrejelzési modellek pontosságát. Így a század közepére egész pontos képet kaphatunk arról, hogy a mesterséges intelligencia, egy atomháború, a természeti katasztrófák vagy a különböző járványok végeznek-e velünk, vagy taszítják katasztrófába az emberiséget.

A legvalószínűbbnek ma a nukleáris háborút tartják.