India lehet, hogy a negyedik nemzet lesz, amelyik leszáll a Holdon

A Chandrayaan 3, amely egy leszállóegységet és egy rovert tartalmaz, várhatóan augusztus 23. és 24. között landol a Holdon. Ha a leszállás sikeres lesz, az hihetetlen teljesítmény lesz. India lesz a negyedik ország, amely sikeresen végrehajt egy ellenőrzött leszállást természetes műholdunkon, és az első küldetés, amely eljut ebbe a még felderítetlen, de izgalmas régióba.

A Hold déli pólusa hőmérséklet szempontjából hideg régió, mivel számos kráterének belseje soha nem lát napfényt. Bár azt is mondhatnánk, hogy most is olyan forró, hiszen számos küldetés tervezi, hogy odamegy, többek között az Artemis III segítségével embereket juttatnának vissza a Holdra. Bizonyított, hogy a kráterek belsejében lévő, állandóan árnyékban lévő régiókban vízjég található, olyan jég, amelyet a jövőbeli űrhajósok hosszú távú felfedező küldetésekhez használhatnának.

A Chandrayaan 3 küldetés célja, hogy bemutassa a Hold felszínén történő puha leszállás és a roverek végponttól végpontig tartó képességeit. India első holdi missziója átütő sikerrel zárult, fontos megfigyeléseket végzett a Föld körüli pályáról, és még egy szonda sikeres becsapódását is végrehajtotta a felszínen (ismét a Déli-sarkon). A Chandrayaan 2 sajnos nem volt ilyen szerencsés, és a Vikram roverrel problémák adódtak a szoftverrel és a sebességgel az ereszkedés során, amelyek kényszerleszálláshoz vezettek. Ennek ellenére a holdjárója elképesztő tudományos munkát végez a Hold körül, többek között az eddigi legnagyobb felbontású képeket készítette a felszínről.

Hogy elkerüljék ugyanennek a sorsnak a megismétlődését, az ISRO ezen a küldetésen dolgozó csapata továbbfejlesztette a puha leszállási képességeket. Ez a retrorakétákat vezérlő szoftvertől kezdve a leszállóhelyet érintő nagyobb rugalmasságig terjed. A Chandrayaan 3 esetében a lehetséges leszállási terület 40-szer nagyobb.

A leszállóegység és a rover kiterjedt műszerparkkal rendelkezik a Hold felszínének ásványi összetételének tanulmányozására a déli póluson, valamint a holdrengések mérésére. A küldetésnek nagy tétje van; a déli sarkvidéken a roverrel navigálni nem lesz könnyű. A napfény elérhetősége ezeken a szélességi körökön korlátozott, a terep nehézkes, és a hőmérséklet nagyon alacsony lehet, így a műszerek fűtéséhez energiára van szükség. A kihívások azonban megérik a jutalmat, hiszen elsőként fedezhetünk fel egy olyan régiót, amely várhatóan kulcsfontosságú lesz a Hold jövőbeli felfedezése szempontjából.

Nem csak a leszállóegység és a rover fog tudományos munkát végezni. A hajtóműrendszer, amely a küldetést a Hold felszínétől mindössze 100 kilométerre viszi, olyan műszerekkel van felszerelve, amelyekkel a Földet ténylegesen a Hold körüli pályáról lehet tanulmányozni.