Mi van az óceán feneke alatt?

Az óceánok mélyének gyönyörű és kissé furcsának tűnő élőlényein túl mi rejlik a mélyben? A földkéreg a szárazföldön változó. A kontinensek alatt átlagosan körülbelül 30 kilométer vastag, bár a hegyvonulatok alatt akár a 100 kilométert is elérheti. Az óceánok alatt nem változik ennyire, és átlagosan 6-7 kilométer (3,7-4,3 mérföld) vastag.

A kontinentális kéreg – a földkéregnek az a része, amely a szárazföldi tömegeket alkotja – többnyire különböző vulkáni gránitokból áll. Az óceánba vezetnek a kontinentális lejtők, amelyek gránitból állnak és az üledékes kőzetek, amelyek az üledékre gyakorolt nyomás hatására alakultak ki. Az óceánok mélyebb rétegeiben a fenék (a homok és az üledék alatt) szinte teljesen mafikus óceáni kéregből, főként bazaltból és gabbróból áll.

A bazalt (és más vulkáni kőzetek) akkor keletkezik, amikor az olvadt kőzet gyorsan lehűl. Az óceánokban vannak „óceánközépi gerincek”, ahol a magma utat tör magának az óceáni kéreg résein keresztül, és új kőzet alakul ki, amelyből óceáni kéreg lesz.

Az óceánokban található vékony kéreg csábító a geológusok számára, mivel így potenciálisan hozzáférhetünk az alatta lévő köpeny kőzetéhez. Az egyik kutatócsoport jelenleg lyukat fúr az óceánfenékbe, és mintákat gyűjt a köpeny kőzetéből, amelyet az elemeknek való kitettség még nem pusztított el.

Eddig olyan köpenykőzethez jutottak el, amely soha nem olvadt magmává, amely aztán lehűlve az óceáni kéregben található vulkáni kőzeteket alkotna. A kőzetek azonban még mindig mutatják a tengervíz okozta időjárás jeleit, ami arra utal, hogy a csapatnak tovább kell fúrnia, hogy elérje (és megvizsgálhassa) a bennük lévő eddig nem ismert masszát.