Ha az evolúció valós, miért vannak még ma is majmok?

Az a jól ismert rajz, amely egy púpos csimpánzt ábrázol egy felegyenesedett majom mellett, majd egy lándzsát tartó embert, nagyon félrevezető. Az evolúcióról – különösen az emberi evolúcióról – úgy kell gondolni, hogy a csimpánzok és más emberszabású majmok „unokatestvérei” vagyunk, nem pedig közvetlen „gyermekei”.

Az élet fáján a mi águnk évmilliók óta elkülönült a csimpánzoktól – nem közvetlenül a csimpánzoktól fejlődtünk ki egy lineáris úton, sem pedig bármely más, ma élő nagymajomtól vagy majomtól.

Ehelyett az ember és a csimpánz egy közös ősből fejlődött ki, amely körülbelül 6-7 millió évvel ezelőtt élt. Ez a mára kihalt ős lassan fejlődött az idők során, és végül kialakította azt a két fajt, amelyet mi Homo sapiens és csimpánz néven határozunk meg.

Sajnos a végleges, utolsó közös ős végleges fizikai maradványait soha nem sikerült feltárni, mivel a fosszíliák adatai hiányosak (ez a földi élet egészére igaz). Azt azonban tudjuk, hogy létezett, mivel az ember és a csimpánz DNS-ének meglepően 98,8 százaléka közös.

Ez a két ág – az ember és a csimpánz – inkább olyan, mintha alágak lennének, amelyek mindkettő egy másik ághoz kapcsolódik, amelyből további alágak hajtanak ki, amelyek a többi emberszabású majmot, vagyis a hominidákat, például a bonobókat, gorillákat és orangutánokat jelölik. Ennek az ágnak a tövében találunk egy másik közös őst, amely összeköt bennünket a majomcsalád többi tagjával.

Ha még jobban kinagyítjuk a családfa képét, akkor láthatjuk, hogy a majom ága végül találkozik egy másik, különálló ággal, amely a majmokkal közös őst jelzi. Az emberszabású majmok és a majmok közötti szakadás még ennél is messzebbre, mintegy 25–30 millió évvel ezelőttre ágazik vissza. Ismét évmilliók alatt az ág tövében lévő, kihalt közös ős fejlődött ki, és különböző fajok sorát hozta létre.

Ha még mindig kicsit zavarban vagy, egy másik hasznos módja a kérdés megoldásának a következő:

„Az sem helyesebb, hogy az ember a majmoktól származik, a majmok pedig a majmoktól, mint az, hogy te a testvéreidtől származol, akik viszont az unokatestvéreidtől származnak. Senki sem kérdezné meg, hogy ha te az unokatestvéredből fejlődtél ki, akkor miért van még mindig itt az unokatestvéred? Az a kérdés, hogy "Ha az emberek majmokból fejlődtek ki, miért vannak még mindig majmok? ugyanilyen abszurd egy evolúcióbiológus számára” – írta William Eric Meikle és Eugenie C. Scott az Evolution című folyóiratban 2010-ben megjelent tanulmányában.