Mi van valójában a sarki jég alatt? – VIDEÓ

Az Északi-sarkvidék az északi féltekén egyszerűen egy jégtakaró, amely a tengert borítja. Ezzel szemben az Antarktisz a déli féltekén egy tényleges kontinens, ami azt jelenti, hogy a jég alatt egy ősi sziklás szárazföld lapul, amely évmilliók óta el van zárva.

Az Antarktisz jege alá kerülni nem kis teljesítmény. A National Science Foundation adatai szerint a jég 4776 méter mély és átlagosan 2160 méter vastagságú. Az Antarktiszon összesen 27 millió köbkilométer (6,4 millió köbmérföld) fagyott víz található, amely ha megolvad, körülbelül 58 méterrel (190 láb) emelkedne a tengerszint.

A kutatók több mint 2000 méter mély lyukakat fúrtak az antarktiszi jegébe, de az alacsonyabb mélységek nagy része továbbra is rejtély. Néhány sekélyebb fúrólyukba is elhelyeztek kamerákat – ami egészen elképesztő látványt nyújt .

Mi van az Északi-sark jege alatt?

A sarkvidéki jég közel sem olyan mély. Valójában általában csak 3–4 méter vastagságú nagy területeken, a gerincek pedig akár 20 méter mélyek is lehetnek. Alatta a Jeges-tenger vize található, amely a világ öt legnagyobb óceánja közül a legsekélyebb, átlagos mélysége mindössze 1038 méter.

Ha mélyebben akarunk foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mi van az Északi-sark jégtakarója alatt, akkor a Jeges-tenger fenekére kell mennünk.

2013-ban a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Obszervatóriumának tudósai sok időt töltöttek az alaszkai Barrow-ban a sarkvidéki jég tengeri jég alatti világ feltárásával és információgyűjtéssel. Kamerákat küldtek le a jégen keresztül a Jeges-tenger vizeire, és videófelvételeket gyűjtöttek a tengerfenékről.

Kutatásuk kimutatta, hogy a Jeges-tenger alatt ez egy sáros tengerfenék található, amelyet meglepő mennyiségű alga borít. Még felvételeket is készítettek a tengerfenék körül bolyongó egypodákról, bár fogalmuk sincs arról, hogy milyen fajok élhetnek itt és azok hogyan élnek.

„A sarkvidéki kutatások egyik tanulsága az, hogy ki kell terjesztenünk az élet létezésének és virágzásának definícióját” – jegyezte meg Andy Juhl, a projekten dolgozó vízi ökológus és oceanográfus.

„Az Északi-sarkvidéken fagypont alatti hőmérsékleten jégben növekszik az élet– tette hozzá. – A jég nem feltétlenül barátságtalan élőhely, és más bolygókon, ahol jeget látunk, ez egy hely, ahol valószínűleg életjeleket kell keresnünk.”