A Tunguszka-esemény

A becsapódás nem hagyott maga után krátert, magasan a légkörben már szétesett de a lökéshullám óriási volt. Megrázta bolygónkat és légkörünket. Még Washington D. C.-ben a szeizmikus állomás is regisztrálta az eseményt. Por és jég maradt a légkörben, csökkentve a látótávolságot, sőt éjszaka még világítani is kezdett.

Mi okozta a Tunguszka eseményt?

Több mint 100 hipotézis létezik arra vonatkozóan, hogy mi történhetett azon a nyári reggelen Szibéria felett, de a vezető hipotézis szerint egy talán 50-80 méter átmérőjű, kőből készült aszteroida meteor légkitörést szenvedett. A földbe csapódás helyett 10-14 kilométeres magasságban robbant fel. Emiatt nincs kráter.

A népszerű hipotézis egy ideig arra utalt, hogy egy üstökösdarab lehetett a tettes, mivel a vízjeget könnyebben törhetőnek tartották. A jelenlegi modellek azonban, amelyek az alig egy évtizeddel ezelőtt szintén Oroszországban történt cseljabinszki bolidán alapulnak, egy aszteroida robbanását valószínűsítik az üstökössel szemben. Egy aszteroida, amely óránként 55 000 kilométeres sebességgel mozog.

Egy még furcsább hipotézis szerint a becsapódást a légkörbe csapódó aszteroida okozta, amely a lökéshullámot generálta.

A Tunguszka területét sokáig nem tanulmányozhatták a tudósok. Az esemény idején azonban voltak ott emberek, akiknek lehetőségük volt arra, hogy a helyszíntől szerencsére biztonságos távolságban elmeséljék, mit éltek át. Az eseményről szóló angol nyelvű Wikipedia-oldalon több szemtanú beszámolója is megtalálható.

Az egyik S. Szemenovtól származik, amely leírja, hogy a lökéshullám néhány métert hátrafelé dobta, és egy pillanatra elvesztette az eszméletét, a felesége kijött a házból, hogy bevigye, ezután forró szél fújt. Szemenov és felesége mintegy 60 kilométerre lakott a becsapódás helyétől, és leírása összhangban van a tudósok által megfigyelt lökéshullámmal.