Hol kapja a legtöbb és legkevesebb napfényt a bolygón? + VIDEÓ

A megtört fény mennyisége a szélességi foktól függ. „A Föld forog a tengelye körül úgy, hogy a trópusok – a földgömbnek az Egyenlítőt átszelő vidéke – a Nap felé mutatnak. Ezért az Egyenlítő körül a Nap hajlamos egyenesen felfelé emelkedni a horizontról" – magyarázza a Time and Date.

„Amikor a trópusoktól északra vagy délre haladunk, a Nap inkább lejtősen kel fel. Az északi féltekén a Nap balról jobbra mozog a horizont mentén, a déli féltekén pedig jobbról balra."

„Ennek a lejtőnek az a hatása, hogy a napkelte és a napnyugta tovább tart: a Nap felső széle napkeltekor korábban jelenik meg, az alsó széle pedig napnyugtakor később tűnik el."

A félteke is befolyásolja a napfény mennyiségét, mivel az északi féltekén hosszabb a nyár, mint a déli féltekén, köszönhetően annak, hogy bolygónk pályája elliptikus.

Az északi féltekén átlagosan 93,6 nyári nap van, míg a déli féltekén 89. Ez az eltolódás különösen a sarkokon érezhető. Az Északi-sarkkörön, ahol a nyarak hosszabbak, az átlagos nappali fény mennyisége naponta 12 óra 40 perc körül van, míg a Déli-sarkon – amely a bolygón a legkevesebb nappali fényt kapja – az átlagos nappali fényidő mindössze 12 óra.

Sydney, amely a déli féltekén található, összesen több mint 9 nappal kevesebb napfényt kap évente, mint Bodø Norvégiában. London, bár szívesen panaszkodik a napfény hiányára, körülbelül 12 óra 20 percet kap naponta, 10 perccel többet, mint Sydney. New York a kettő között van, naponta körülbelül 12 óra 15 percnyi nappali fényt kap.

Ha azonban arra a helyre szeretnénk menni, ahol a legtöbb napfény ér minket, akkor szükségünk van némi magasságra is. A grönlandi Forel-hegy csúcsára évente 5052 óra nappali fény jut, több, mint bárhol máshol a bolygón.