Tudomány
Több mint ötezer új mélytengeri fajt találtak
Az új tanulmányban talált fajok körülbelül kilencven százaléka teljesen ismeretlen volt a tudomány számára
A felfedezés egy nemzetközi tudóscsoporttól származik, akik a közelmúltban egy hatmillió négyzetkilométeres (1,7 millió négyzetmérföldes) tengeri üledéket vizsgáltak meg, amely Clarion-Clipperton zóna (CCZ) néven ismert a Csendes-óceán középső és keleti részén, Mexikótól Hawaiiig.
Az általuk talált, több ezer életforma között tengeri uborka, fonálférgek, húsevő szivacsok, férgek, ízeltlábúak és tengerisün-szerű tüskésbőrűek voltak.
Figyelemre méltó, hogy szinte mindegyik egyedi a régióban. A kutatók becslése szerint mindössze hat fajt azonosítottak a világon máshol.
„Van néhány figyelemre méltó faj odalent. Néhány szivacs úgy néz ki, mint a klasszikus fürdőszivacs, és néhány úgy néz ki, mint egy váza. Egyszerűen gyönyörűek. Az egyik kedvencem az üvegszivacs. Ezen kis tüskék vannak, és mikroszkóp alatt úgy néznek ki, mint egy apró csillár vagy egy kis szobor” – mondta Muriel Rabone, a tanulmány vezető szerzője és a londoni Natural History Museum mélytengeri ökológusa.
A CCZ gazdag biodiverzitásának jobb megértése érdekében a kutató kihajózott a Csendes-óceánra, és számos különböző módszert alkalmazott a vadon élő állatok felmérésére, beleértve az óceán fenekén áthaladó, távirányítós drónokat, és hordalékmintákat vett a tengerfenékről egy doboz segítségével.
Az újonnan felfedezett lények élőhelye szilárdan a mélytengeri bányászati műveletek körében van, mivel itt található a világ legnagyobb mangán-, nikkel-, kobalt- és egyéb fémek készlete, amelyek elengedhetetlenek az akkumulátorok előállításához.
Ezek az anyagok létfontosságúak lesznek az úgynevezett „akkumulátorforradalomhoz”, amely elősegíti a fosszilis tüzelőanyagok elavultságát, és ösztönzi a zöldenergiára való átállást.
A kutatók szerint legújabb munkájuk azt mutatja, hogy jobban meg kell értenünk ezt a sokszínű és egyedi környezetet – mielőtt túl késő lenne.
„Annyi csodálatos faj él a CCZ-ben, és a bányászat lehetőségével duplán fontos, hogy többet tudjunk ezekről az igazán kevéssé vizsgált élőhelyekről” – magyarázta Rabone.
