Giardia-fertőzés és vérhas a vaskori Jeruzsálemben

A bélparaziták leginkább az ember letelepedését követően terjedhettek el, amikor már fennállt annak a veszélye, hogy sokak ivóvize vagy az élelmiszere szennyeződhetett az emberi végtermékekkel. Mezopotámiai orvosi leírásokból ismert, hogy voltak járványos jellegű hasmenéses betegségek a korabeli városokban, amelyeket bélparaziták okozhattak a leírások alapján.

A szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a kutatók olyan módszert alkalmaztak, amellyel a parazita elleni immunreakciók során termelődött antigének nyomait lehet kimutatni, ráadásul többször is megismételték a vizsgálatokat a bizonyosság kedvéért. Míg a két utóbbi nyomait nem sikerült felfedezni, a Giardia, úgy tűnik, jelen volt már Jeruzsálemben ebben az időszakban.

A Giardia-fertőzés nem kizárólag emberi, számos állat, köztük a háziállataink is elkaphatják, átadhatják, egyelőre azt sem tudjuk, hogy az emberfélék ősi parazitája vagy zoonotikus eredetű lehetett-e. Az egysejtűek a bélfalhoz rögzülnek, ott gyulladást okoznak, illetve károsítják a bél nyálkahártyáját, ennek hatására hasmenés, hasi görcsök, felszívódási zavarok jöhetnek létre, e tünetek kölyökállatok, illetve kisgyerekek esetében akár halálhoz is vezethetnek. Bár a legtöbben teljesen meggyógyulnak a Giardia-fertőzésből, az érintettek harmadánál visszamaradhatnak élethosszig tartó bélproblémák és más zavarok is.