A hirtelen csecsemőhalál-szindróma biológiai okát azonosították

A „bölcsőhalálként” is ismert SIDS egy látszólag egészséges, egy évesnél fiatalabb baba hirtelen, váratlan és megmagyarázhatatlan halála, amely általában alvás közben következik be. A Centers for Disease Control and Prevention adatai szerint ritka, de még mindig az újszülöttkori halálozás vezető oka az Egyesült Államokban, és 2020-ban 100 000 élveszületésből körülbelül 38-at érint.

Ennek oka ismeretlen – a rengeteg kutatás és még néhány áttörés ellenére is. Ezért a kutatók Robin Haynes vezetésével a Boston Children's Hospital (Massachusetts) munkatársai egy tanulmányba kezdtek, hogy többet megtudjanak. Összegyűjtötték és elemezték 70 elhunyt csecsemő agytörzsi szövetét, akik közül 58-an haltak meg SIDS-ben, 12-en pedig egyéb okok miatt 2004 és 2011 között.

A szövetek összehasonlításakor a csapat különbségeket észlelt abban, hogy a szerotonin – egy olyan vegyi anyag, amely jeleket küld az idegsejtek között, és részt vesz számos biológiai folyamat, köztük a hangulat és az alvás modulálásában – hogyan kötődik a receptorokhoz.

Ugyanezeket a receptorokat – úgynevezett 5–HT_2A/C–receptorokat – korábban rágcsálók izgalmával és autoresuscitációjával hozták összefüggésbe, így alvás közben védő funkciót tölthetnek be.

A kutatók azt találták, hogy a szerotonin kötődése ezekhez a receptorokhoz megváltozott a SIDS-ben elhunyt csecsemők alsó agytörzsében, összehasonlítva azokkal, akik más okból haltak meg. Feltételezik, hogy ezek a rendellenességek a SIDS legalább egy részében „több létfontosságú légzési, kardiovaszkuláris és autonóm agytörzsi rendszer meghibásodásához vezethetnek, amelyek szükségesek a fejlődő agy sikeres reoxigenálásához és perfúziójához, válaszul az alacsony oxigénhiányra”.

Egy ilyen biológiai sérülékenység más tényezőkkel, például a gyermek alvási helyzetével és életkorával együtt hozzájárulhat a SIDS megnövekedett kockázatához, véli a csapat.

„A bemutatott munka a laboratóriumunk és mások által végzett korábbi kutatásokra épül, amelyek bizonyos SIDS-csecsemők szerotonerg rendszerében rendellenességeket mutattak” – mondta Haynes.

„Bár a SIDS-ben azonosítottunk rendellenességeket a szerotonin 2A/C-receptorban, a rendellenességek és a halálok közötti kapcsolat továbbra sem ismert. Sok munka vár még a receptor rendellenességeinek következményeinek meghatározására a szerotonin és nem szerotonin receptorok nagyobb hálózatának összefüggésében, amelyek védik a szív- és légzésszabályozás létfontosságú funkcióit, ha kihívást jelentenek.”

Remélhetőleg az ilyen kutatások segíthetnek abban, hogy egy napon előre jelezzük a SIDS kockázatát egy csecsemőnél. Azonban „ jelenleg nincs módunk arra, hogy azonosítsuk azokat a csecsemőket, akiknek biológiai rendellenességei vannak a szerotonerg rendszerben” – tette hozzá Haynes, hangsúlyozva a biztonságos alvás gyakorlatának betartásának fontosságát.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia tavaly hat év után először frissítette a csecsemők alvására vonatkozó irányelveit, naprakész biztonságos alvási ajánlásokat és tanácsokat adva a SIDS kockázatának csökkentésére. Ez magában foglalja a csecsemők hanyatt fektetését nem ferde felületekre, valamint az ágymegosztás elkerülését.