Tudomány
Az Afrikából kivándorló emberek nem egészen azok voltak, akiknek gondoltuk
Az emberi családfa csavart ágai
De van egy másik történet is. A McGill Egyetem és a University of California-Davis kutatói által vezetett genomikai tanulmány azt sugallja, hogy családunk története nem egyetlen egyenes vonal, amely egy lassan változó populáción keresztül vezet, hanem egy háló, amely az afrikai kontinensen átnyúló családokat köti össze.
Az eredmények egy többrégiós hipotézist támasztanak alá, amely azt állítja, hogy mielőtt fajunk elhagyta Afrikát, folyamatos génáramlás volt legalább két különböző populáció között.
„Különböző időkben az emberek, akik a Homo sapiens egyetlen származásának klasszikus modelljét valották, azt sugallták, hogy az emberek először Kelet- vagy Dél-Afrikában jelentek meg” – magyarázza Brenna Henn populációgenetikus, a Kaliforniai Davis Egyetemről.
Afrika legrégebbi, saját fajunkra emlékeztető kövületeit Marokkóban, Etiópiában és Afrika déli részén találták. De nem világos, hogy e régiók közül melyik ad otthont az emberiség igazi bölcsőjének.
Egyes kutatók azt állítják , hogy ennek az az oka, hogy tévesen gondolkodtunk emberi származásunkról. Lehet, hogy fajunk szára valójában egy ágfonat, amely akkor jött létre, amikor egyidejűleg létező populációk vándoroltak és keveredtek.
Úgy tűnik, hogy a genetikai adatok alátámasztják ezt az elképzelést. Dél-Afrikában, Sierra Leonéban, Etiópiában és Eurázsiában 290 mai ember genomjának összehasonlítása során a kutatók bizonyítékot találtak a kelet- és nyugat-afrikai őseik közötti magas génáramlásra.
A folyamatos vándorlás modellje szerint két fő vonal lehet felelős a ma Afrikában élők genomjáért. Ezek a leszármazási vonalak a korai emberek különböző populációit képviselik, akik Afrika különböző részein éltek körülbelül 400 000 évvel ezelőtt.
A modellek azt sugallják, hogy miután a kontinens ellentétes oldalain egy ideig egymástól függetlenül fejlődtek, a két populáció összeolvadhatott, végül 120 000 évvel ezelőtti szubpopulációkra törhetett - írják a kutatók.
Szerintük ez az összefonódó leszármazási vonal lehetett az, amely körülbelül 50 000 évvel ezelőtt hagyta el Afrikát Európa felé.
Minél több genetikai adatot olvasnak a szakértők, annál bonyolultabb lesz a történetük és a miénk is.
