Tudomány
Radioaktív sugármérgezés elleni gyógyszert tesztelnek az USA-ban
Baleset vagy akár nukleáris támadás esetén is jól jöhet

Akadnak egyszerűbb gyógyszereink is: a jódtabletta például viszonylag hatékonyan távolítja el a testből a radioaktív jódot, sőt akad elég hatékony módszer a cézium és a tallium eltávolítására is, de a visszamaradt sugárzó részecskék még így is komoly károkat képesek okozni. Akad emellett a piacon egy másik készítmény is, csakhogy ez a káros ionokon kívül a szervezet számára szükséges ionokat is kimossa – mint például a cinket és a magnéziumot.
A most tesztelés alatt álló szer, a HOPO 14–1, amelyről az IFLScience számolt be, lényegében épp abban hoz újdonságot, hogy csak a káros ionokat távolítja el. Mivel pedig, mint az fentebb már szóba került, a sugármérgezések megelőzése és kezelése jelenleg rendkívül korlátozott, ezért egy olyan gyógyszer, amely valóban hatékonyan eltávolíthatja a radioaktív szennyeződést a szervezetből (és csak azt), az mérföldkő lenne a sugármérgezés terápiájában.
A HOPO 14–1 viszont egyelőre egy úgynevezett invesztigatív gyógyszer (investigative drug), ami azt jelenti, hogy egy olyan laboratóriumban tesztelt anyag, amelyet az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyott embereken végzett tesztelésre. A klinikai vizsgálatokkal azt tesztelik, hogy a vizsgált gyógyszerek mennyire működnek, és biztonságos-e a használatuk.
A remények szerint a HOPO 14–1 megköti a szennyezett nehézfémeket, és eltávolítja azokat a szervezetből. Úgy gondolják, hogy a szer hatásos lehet az urán és más nukleáris fegyverekben használt anyagok, például a piszkos bombák vagy a ballisztikus rakéták által okozott sugármérgezés ellen. A jelenlegi adatok szerint egyébként segíthet az ólommérgezés kezelésében is. Érdekesség, hogy ez a működési elv nagyon hasonló ahhoz, ahogy a Fallout népszerű videójáték-sorozat RadAway nevű gyógyszere működik – vagyis ha valaha is bevezetésre kerül, nagyon szurkolunk, hogy RadAway-nek nevezzék el.
Addig, tehát a gyógyszer piacra kerüléséig, azonban még kell valamennyi idő: az első humán klinikai vizsgálat során körülbelül 42 résztvevővel tesztelik a dózisokat, hogy felmérjék a gyógyszer biztonságosságát, és ennek eredményeiről majd 2024-ben számolnak be. Ezen adatok híján a HOPO 14–1 jelenleg nem rendelkezik az FDA jóváhagyásával, és sürgősségi használatra sem áll rendelkezésre.