Olasz hídverők: Meloni és Salvini összekötnék Szicíliát a szárazfölddel

A Messinai-szoros felett átívelő híd ötlete nem újkeletű, már az ókori rómaiakat is foglalkoztatta a gondolat. Silvio Berlusconinak pedig az egyik nagy álma volt. 2006-ban a híd megépítésére ki is írtak egy pályázatot, amit a Salini Impregilo olasz cég (ma WeBuild) által vezetett konzorcium nyert meg. Amikor Berlusconi kormánya abban az évben megbukott, a híd megépítésének tervei a kormányával együtt összeomlottak, miután a következő miniszterelnök, Romano Prodi úgy ítélte meg, hogy a beruházás fölösleges pénzkidobás lenne.

Azóta különböző kormányok próbálták újjáéleszteni, és a Meloni, Matteo Salvini és Berlusconi vezette jelenlegi kormánykoalíció is felvette kampányígéreteinek listájára. Amikor Salvini közlekedési miniszter lett, a híd előre sorolódott a tervezett építkezések listáján.

Mivel a 2006-os pályázatot nem érvénytelenítették, elvileg újat sem kell kiírni. A WeBuild mérnöki igazgatóját, Michele Longo el is mondta: „A Messinai-szoroson átívelő híd olyan projekt, amely azonnal megkezdhető. Amint a szerződést visszaállítják és aktualizálják, a projekt megkezdődhet.”

A projekt költsége csak a hídra 4,5 milliárd euró, a támogató infrastruktúra további 6,75 milliárd euróba kerül. Tegyük hozzá, az olasz kincstár szerint 1965 óta már 1,2 milliárd euró közpénzt költöttek megvalósíthatósági tanulmányokra. Salvini némi iróniával éppen ezért előszeretettel hangoztatja, hogy lassan „többe kerül nem megépíteni a hidat, mint megépíteni”.

A tervek előrehaladottnak tűnhetnek, de a kihívások összetettek – jegyezte meg a CNN, rámutatva arra, hogy Dél-Olaszország „hajlamos a korrupcióra”, és a két nagy bűnszövetkezet – a calabriai 'Ndrangheta és a szicíliai Cosa Nostra – bizonyan ki akarja majd venni a részét a beruházásból.

Salvini azonban határozott, az egyik parlamenti felszólalásában leszögezte: „Nem félek a bűnözői beszivárgástól. Garantálni tudjuk majd, hogy a legjobb olasz, európai és globális vállalatok dolgozzanak ott, és lesznek felügyeleti szervek, amelyeken odafigyelnek minden egyes euróra, amelyet a hídba fektetnek be”.

A maffián kívül környezeti problémákkal is számolni kell annak, aki a Messinai-szoros fölé hidat építene. A térség egy olyan törésvonal mentén fekszik, ahol 1908-ban egy 7,1-es erősségű földrengés több mint 100 000 ember halálát okozta, és szökőárat idézett elő. A mai napig ez a leghalálosabb földrengés Európában. Az áramlatok olyan erősek, hogy gyakran hínárt tépnek le a tengerfenékről, és a NASA szerint hatóránként változnak, s az erős hullámminták az űrből is láthatóak.

A WeBuild eredeti terve szerint a hídpálya úgy épülne meg, hogy ellenálljon az óránkénti 300 kilométeres szélnek, és akár 150 kilométeres szélben is nyitva maradhatna a forgalom előtt. Mindkét irányban három forgalmisáv lenne; óránként 6000 személygépkocsi és teherautó, naponta pedig 200 vonat haladhatna át rajta. A híd mintegy 74 méterrel lenne a tengerszint felett, és úgy alakítanák ki a pilléreket, hogy a teherhajók és a legmagasabb tengerjáró hajók is áthaladhassanak alatta.