Tudomány

A virágos növényeket követték a hangyák a világ meghódításában

Rengeteg hangyafaj él igen sokféle környezeti körülmény közepette

Egy új kutatás összefüggést talált a hangyák sokféleségének robbanásszerű növekedése és a virágos növények evolúciója közt – számolt be róla a National Geographic.

A virágos növényeket követték a hangyák a világ meghódításában
Amikor a virágos növények elkezdtek az erdőkből más területekre is átterjedni, a hangyák követték ezeket, és így sok ezer ma élő faj jött létre
Fotó: Northfoto

A hangyák bolygónk szinte teljes egészén megtalálhatóak a leghidegebb sarkvidékek kivételével, nemcsak mennyiségben (több mint 14 ezer hangyafajt ismerünk), de „minőségben” is igen jelentős szereplői a földi élővilágnak.

Rengeteg hangyafaj él igen sokféle környezeti körülmény közepette, és nagyon sokuk szoros kapcsolatban van a növényekkel. Egy újonnan, az Evolution Letters folyóiratban közzé tett kutatási eredmény e különös kapcsolatrendszer elmúlt 60 millió évét tárta fel, a kutatást a chicagói Field Museum ismertette.

A kutatók a jelenleg élő hangyák, azok kövületei, DNS-vizsgálat és a modern fajok által kedvelt élőhelyek felmérésén keresztül jutottak arra a következtetésre, hogy a hangyák a növényekkel együtt járták az evolúciós utat. Amikor a virágos növények elkezdtek az erdőkből más területekre is átterjedni, a hangyák követték ezeket, és így sok ezer ma élő faj jött létre.

„Számtalan hangyafaj a föld alatt él, mások a fák lombkoronájában, mi pedig azt igyekszünk megérteni, hogy lehetséges, ezek mind-mind egy valamikori ősből alakultak ki, és foglalták el ezt a sokféle élőhelyet”

– magyarázta Matthew Nelsen, a kutatás vezetője.

Mind a hangyák, mind a virágos növények kb. 140 millió éve jöttek létre, s mindegyik élőlénycsoport fokozatosan vált egyre gazdagabbá és hódított meg egyre többféle területet. A kutatás során megtalált kapcsolatokból kiderült, hogy a hangyák még 60 millió éve is szinte kivétel nélkül erdőlakók voltak, és a föld alatt építették fészkeiket.

Azonban a növények ekkoriban kezdtek maguk körül egyre párásabb környezetet teremteni, és a hangyák, a kutatók véleménye szerint, ennek köszönhetően kezdtek a föld alól a növények szintjébe átköltözni. (Ugyanebben az időben vándoroltak a lombok közé a kétéltűek, hüllők és például a broméliafélék is, kialakítva a lombkorona különleges ökoszisztémáját.)

Ahogy a növények egyre inkább elhagyták az erdőket, és apránként a szárazabb területeket is meghódították, úgy ment velük a hangyák egy része is, talán a növények nyújtotta tápanyag hatott rájuk ösztönzőleg. A száraz területek növényei a hangyák számára tápláló kinövésekkel, a magvaikon található hangyakalácsokkal járultak hozzá ahhoz, hogy a hangya aztán a magok terjesztőjeként a növényeket segítse.

A kutatók szerint az eredményeik is felhívják arra a figyelmet, mennyire fontos a növények szerepe az ökoszisztémák kialakításában, és így a jelenlegi átalakulásuk nem marad következmények nélkül.

Kapcsolódó írásaink