Tudomány

Olyan régi fosszíliát találtak, hogy át kell írni az egyik vízi dinoszaurusz történetét

A most azonosított csontok nagyjából 250 millió évesek

Svéd kutatók még 2014-ben találták meg annak az ichtyoszaurusz néven ismert halgyíknak a maradványát, ami azt mutatja, hogy az állat korábban élt, mint eddig gondolták – számolt róla be a Hvg.hu.

Olyan régi fosszíliát találtak, hogy át kell írni az egyik vízi dinoszaurusz történetét
A fajról eddig úgy gondolták, hogy 249–95 millió évvel ezelőtt élt a Földön, ám a mostani maradványok ezt megcáfolják
Fotó: © COLLECTION ROGER-VIOLLET / ROGER-VIOLLET VIA AFP

Az eddigi legrégebben élő ichtyoszaurusz, vagyis halgyík maradványait fedezték fel a svéd Uppsalai Egyetem kutatói a Spitzbergák egyik szigetén. Mindez azt mutatja, hogy nem a 252 millió évvel ezelőtt bekövetkezett perm–triász kihalási esemény következményeként, hanem már jóval azelőtt alakult ki ez az ősi állat.

A most azonosított csontok nagyjából 250 millió évesek. A fajról eddig úgy gondolták, hogy 249–95 millió évvel ezelőtt élt a Földön, ám a mostani maradványok ezt megcáfolják. A szakemberek ugyanis egy kifejlett példányra bukkantak, ami azt mutatja, hogy az eddig feltételezett megjelenésük korábbra datálható – hiszen 250 millió évvel ezelőtt már kifejlett, teljes példányok úsztak a vízben – írja a ScienceAlert.

Benjamin Kear, az egyetem paleontológusa szerint mindez azt mutatja, hogy az ichtyoszauruszok túlélték a tömeges kihalást.

Az állat nagyban hasonlít a mai delfinekre, ám nem emlős, hanem egy óriási gyík volt. Szárazföldi élőlényekből fejlődtek ki, amelyek később visszatértek a tengerbe. Egészen a késő krétakorig virágzott a populációjuk, amikor is a hirtelen bekövetkező klímaváltozás – és a lassú alkalmazkodó képességük – miatt végül kipusztultak az egyedek.

A leleteket még 2014-ben találták meg és szállították az Uppsalai Egyetemre, hogy ott elemezzék azokat. Kiderült, hogy az állat egyik maradványa is az azonosítandó leletek között volt, amelynek korát 250 millió évben határozták meg a tudósok. A felfedezésükről a Current Biology című folyóiratban számoltak be.

A kutatók azt tervezik, hogy visszatérnek a szigetre további leletek után kutatva.

Kapcsolódó írásaink