Tudomány
A szeme sem állt jól, mégis kiváló vadász volt
Furcsa elhelyezésű szemei sem nehezítették meg a dolgát
Az ottani erszényesek egykori képviselőjeként azonban ezekhez az óriási fogakhoz különös alakú koponya is járt. Ennek hatására az állat szemei a feje oldalára tolódtak – szemben a ragadozóktól megszokott, előre tekintő szemekkel – írja a Natgeo.
Azt írják, a szemek elhelyezkedése befolyásolja azt, hogy az adott állatnak mennyire jó a térlátása, s a ragadozók esetében az előre tekintő szem kiváló térlátással párosul, ennek köszönhetően képes az állat hajszálpontosan rávetni magát a zsákmányára.
Az erszényes kardfogú szemeinek elhelyezkedése miatt eddig úgy vélték, nagyon rossz térlátása lehetett, a két szem látótere közt csak egészen kevés átfedéssel.
Felmerült hát, hogy vajon miként tudta ez az állat elfogni zsákmányait, a legalább hetven százalékban húsból álló étrendjéhez.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Communications Biology folyóiratban számolt be arról a kutatásról, amelyben igyekeztek feltárni a választ, a kutatást az Amerikai Természettudományi Múzeum ismertette.
A NatGeo azt írja, a kutatók CT-vizsgálatok segítségével 3D-modellt készítettek az állat koponyájáról, a szemüregek elhelyezkedéséről és állásáról, s mellette számos kihalt és ma élő emlőséről is, amelyek látását ezek alapján összevetették. A látás milyensége nemcsak a szemek koponyán belüli elhelyezkedésén múlik, hanem azon is, hogy a szemüregen belül hol és hogyan állnak. A vizsgálatok szerint a Thylacosmilus szemei ugyan nem a koponya legideálisabb helyén voltak, ám a szemüregből kissé előredülledtek, s ennek hatására nagyobb lett a két szem által közösen belátott terület.
