Tudomány

Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust

Egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói.

Inváziós poloskák gyérítésére fejlesztettek új csapdatípust
Márvány poloska (képünk illusztráció)
Fotó: Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto/NurPhoto via AFP

Az ELKH pénteki közleménye szerint a növénytermesztésben már régóta alkalmazott, szintén az ATK NÖVI kutatói által kifejlesztett illatanyagos csapdákkal és az új környezetbarát módszerrel hosszabb időszakban válik majd lehetővé a növénytermesztésben nagy kárt okozó inváziós poloskák gyérítése.

A fűtött csapdák alkalmazása ugyanis éppen abban az időszakban eredményes, amikor a feromoncsapdák hatékonysága lecsökken.

Mint írták, Magyarországon több inváziós poloskafaj – mint például a márványos poloska (Halyomorpha halys) vagy a vándorpoloska (Nezara viridula) – is megjelent és tömegesen elszaporodott. A poloskák nagy károkat okoznak a kiskertekben és a növénytermesztő fóliasátrakban. Mint írták, míg a növénytermesztők egész szezonban „bosszankodnak” miattuk, addig a városban lakók többnyire csak ősszel találkoznak velük a telelőre vonulás időszakában.

Az ATK NÖVI kutatóinak saját tervezésű és kivitelezésű csapdatípusa azon alapszik, hogy ezek a fajok szeptemberben, októberben, vagyis a telelőre vonulás időszakában olyan helyeket keresnek, amelyek jobb túlélést biztosítanak számukra. Ezek általában a környezetüknél melegebb, jól védett, sokszor ember építette tereptárgyak, lakások.

A kutatók által kifejlesztett csapdák ezért mesterséges hőforrást alkalmaznak a poloskák csalogatására.

A fejlesztés során a csapdatesten belül elhelyeztek egy termosztáttal szabályozott fűtőlapot, amelynek segítségével a poloskáknak kedvező telelőhelyet imitálnak.

Az új csapda teljesen környezetbarát, nem tartalmaz semmiféle toxikus kémiai anyagot, és a lakosság is alkalmazhatja. A kutatók eredményeit bemutató publikáció az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae című tudományos folyóiratban jelent meg.

Kapcsolódó írásaink