A gombák menthetik meg a Földet

A világ népessége a tavalyi évben átlépte a 8 milliárdot, a folyamatosan növekvő populáció igényeit kielégíteni azonban csak nagy áldozatok árán lehetséges. Az emberek számára az élelem előállítása élvez elsőbbséget, a vadon élő állatok azonban érintetlen élőhelyre vágynak. Ahhoz pedig, hogy 8 milliárd ember táplálékhoz jusson, szükség van mezőgazdasági földekre, ha pedig az állattenyésztés és növénytermesztés céljából kiirtott erdők helyett nem gondoskodnak az adott erdő újratelepítéséről, az súlyos következményekkel járhat. Fontos tehát belátni, hogy amennyire kielégíthetetlenül szükségünk van az újabb és újabb mezőgazdasági földterületekre, ugyanannyira lényeges lenne erdőink védelme is. Egy eddig kisebb jelentőséget kapó táplálékforrás viszont segíthetne ezt a konfliktusos helyzetet megoldani.

A mesterségesen előállított, és gyakran ismeretlen mellékhatásokkal járó táplálékok, illetve konzerváló, ízfokozó szerekkel szemben kiváló lehetőséget biztosít a gomba, amely nem csupán fehérjedús élelmiszer, de mivel képes a talajban lévő szenet megkötni, a levegő szén-dioxid szintjét is csökkentheti, egyúttal serkentené a fásítási programokat a ScienceAlert tanulmánya szerint.

„Azoknak a fáknak valahova el kell kerülniük, és ez a mezőgazdasági földterület rovására mehet” – magyarázza Alastair Jump, a brit Stirlingi Egyetem növényökológusa és a tanulmány társszerzője. „Ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy a fák és egy ehető termés számára közös helyet biztosítsunk.”

Bár a kizárólag gombából álló étrend sokak számára nem hangzik étvágygerjesztőnek, és talán nem is túl változatos, jó tudni, hogy az ehető gombák rostban gazdagok, esszenciális zsírsavakat tartalmaznak és más fehérjeforrásokat, például marha-, sertés- és baromfihúst helyettesíthetnek az emberek étrendjében.

Globális szinten és az elmúlt évtized faültetési erőfeszítései alapján a kutatók úgy becsülik, hogy az ehető gombák termesztése a meglévő erdőgazdálkodási területeken felpörgetheti az élelmiszertermelést anélkül, hogy erdőket irtanának ki, miközben évente emberek millióit táplálná.

A tanulmány szerzőinek ötlete az, hogy az ehető, könnyen azonosítható gombákat, mint például az indigó tejsapka (Lactarius indigo) termeszthessük olyan fák között, amelyeket vagy gyümölcsös szérű rendszerben ültetnek, vagy az erdők helyreállítása és védelme céljából. Az olyan gombák termőtesteit, mint az indigó tejsapka, össze lehet gyűjteni és laboratóriumban termeszteni, majd a spórákat felhasználni a fiatal facsemeték beoltására, mielőtt elültetnék őket. A gombák a fák gyökerei köré fonódva egy bensőséges kapcsolatot alakítanak ki, melynek eredményeképpen ásványi anyagokat és tápanyagokat cserélnek szénért cserébe. Ahogy a fák fejlődnek, a föld alatti gombahálózat is növekszik, amiből aztán új gombák fejlődnek ki.

Ha elég nagy léptékben termesztik, ez „több élelmiszer-termeléshez vezethet, az erdők minden előnyével és az intenzív gazdálkodás környezeti terhei nélkül, mint például a műtrágya, a vízhasználat vagy a kiegészítő takarmány termesztése” - mondta Paul Thomas, gombaszakértő, a tanulmány társszerzője.

Jól ismert és egyre súlyosbodó probléma, hogy a mezőgazdaság számos vonatkozása üvegházhatású gázokat bocsát ki; a talaj szántásától és megmunkálásától – ami, ha háborítatlanul hagyjuk, akkor meg tudja tartani a szenet – a műtrágyák előállításáig, amelyekből a növényekre kijutva dinitrogén-oxid is szabadul fel, mely 298-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.

Noha az alternatív fehérjeforrások növelése minden bizonnyal segíthet csökkenteni a lakosság húsfogyasztását, kisebb léptékben, lokális szinten is lehetne jelentős változásokat elérni. Az élelmiszertermelési rendszereink megváltoztatása, az élelmiszer-egyenlőtlenség kezelése és a helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztása például mind lényeges befolyással lehetnének az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, így a jövő élelmiszerellátásának biztosítására.