Tudomány

A velünk vívott háború vagy a klímaváltozás okozhatta a neandervölgyiek kihalását?

Afrikán kívül élő emberek DNS-ének akár négy százaléka a neandervölgyiekre vezethető vissza

A modern ember legközelebbi rokona a homo neanderthalensis, vagyis a neandervölgyi ember 40 ezer évvel ezelőtt halt ki, azonban máig sok kérdés övezi ezt az ősi emberfajtát. Megoszlik a kutatók véleménye többek között arról, hogy a neandervölgyi intelligens volt-e, keveredett-e, vagy épp háborúban állt-e a homo sapiensszel, illetve hogy a klímaváltozás vagy épp a mi fajunk okozta-e közeli rokonunk eltűnését – írja cikkében a National Geographic.hu.

A velünk vívott háború vagy a klímaváltozás okozhatta a neandervölgyiek kihalását?
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Amikor 1856-ban, a németországi Neandertalban mészkőbányászok megkövesedett maradványokat találtak, először azt gondolták egy medve csontjaira bukkantak, azonban kiderült, hogy valójában forradalmi felfedezés történt, és a leletek egy rég kihalt emberféléhez tartoznak. Ezután a régészek és antropológusok nemcsak a korábban világszerte talált, szintén tévesen azonosított csontokat vizsgálták újra, de tudatosan keresték az addigra William King brit geológus által neandervölgyinek elnevezett faj létezését bizonyító kövületeket, amelyek örökre megváltoztatták az emberiség addig ismert fejlődéstörténetét.

A neandervölgyi első ránézésre sok hasonlóságot mutathatott a homo sapiensszel, azonban alaposabb vizsgálat esetén szembetűnő különbségek fedezhetőek fel. Ilyen például a koponyából jelentősen kiemelkedő szemöldökcsont, a széles mellkas vagy a miénknél nagyobb szemgödör, amivel kapcsolatban még nem tisztázott, hogy befolyásolta-e a neandervölgyi látását, és ha igen, milyen módon. Bár közeli rokounk agyának méretét és felépítését a mai napig vita övezi, abban megegyzik a kutatók véleménye, hogy a faj átlagos testmagassága 150–160 centiméter lehetett.

A tömör, izmos felépítésű neandervölgyi Eurázsia egész területét benépesítette, így jó hidegtűréssel rendelkezett, amelyhez viszont húsban gazdag, körülbelül napi 4500 kalóriát tartalmazó táplálékra volt szüksége. Ezt valószínűleg mamutok, gyapjas orrszarvúak, elefántok, és egyéb emlősök elejtésével szerezte be, illetve az adott évszakban termő növények és gyümölcsök szerves részét képezhették az étrendjének. 2016-ban Belgiumban, egy barlangban feltárt leletek félreérthetetlenül bizonyítják azt is, hogy a neandervölgyiek között a kannibalizmus is előfordult, szükség esetén fajtársaikat is elfogyasztották.

A köztudatban állatias, szőrös, durva kép él a neandervölgyiekről, valójában azonban számos bizonyíték azt mutatja, hogy elődeink a fegyvereken kívül hozzánk hasonlóan egyéb, háztartásban használt eszközöket, különféle kőből és fából készített kaparó-, ásóeszközöket, baltákat állítottak elő és használtak is. A hideg ellen állati bőrből és szőrzetből készített ruhákkal védekeztek, amelyek akár a testük 80 százalékát befedhették, bár erre a kutatók csak következtetni tudnak, mivel ezek a szerves anyagok az évezredek során szinte teljesen lebomlottak.

Meghatározó jelentőségűek voltak azok a maradványok is, amelyek között megmunkált és díszített saskarmokat találtak, illetve egyéb kegyeleti tárgyakat, amelyeket valószínűleg a neandervölgyiek halottaik temetése során használtak.

Ez arra enged következtetni, hogy a faj képes volt az absztrakt gondolkodásra, az elvont fogalmak megértésére is. Ezt támasztják alá azok a 2018-ban, délkelet-Spanyolországban felfedezett barlangrajzok is, amelyek jóval a homo sapiens európai megjelenése előtt, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt keletkezhettek, feltehetően a földrészen akkor már jelen lévő neandervölgyiek keze által.

A kutatók szerint mivel a neandervölgyi ember és az Afrikából származó, körülbelül 300 ezer évvel ezelőtt megjelenő homo sapiens egy ideig azonos időben és helyen élt, értelemszerűen megjelent a fajok közötti versengés, azonban a keveredés is.

Ennek köszönhető, hogy a homo sapiens bölcsőjének számító Afrikán kívül élő emberek DNS-ének akár négy százaléka a neandervölgyiekre vezethető vissza. Az biztos, hogy a közöttünk és elődeink közötti rivalizálás végül a mi sikerünkkel zárult, hogy pontosan hogyan, azt azonban szinte lehetetlen biztosan megállapítani. Egyes feltevések szerint a modern ember egyszerűen megnyerte a táplálékért és a természeti hatások, illetve a szélsőséges időjárás ellen védelmet nyújtó menedékért vívott küzdelmet. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a homo sapiens evolúciósan kerekedett felül, megint más kutatók úgy gondolják, a modernebb fegyverek miatt került ki fajunk győztesként a túlélési versenyből.

Egy 2018-ban közzétett tanulmány szerint lehetséges, hogy 40 ezer évvel ezelőtt egy csaknem ezer évig tartó hideg időszak tizedelte meg a neandervölgyieket az általuk sűrűn lakott területeken, ez klímaváltozás azonban kevésbé érintette azokat a helyeket, ahol főként a homo sapiens élt. Az elmélet szerint emiatt jelentősen lecsökkent a neandervölgyiek létszáma, így idővel világszerte a modern ember vált dominánssá.

Kapcsolódó írásaink