1800 éves lett a szupernóva, a mai csillagköd + VIDEÓ

Időszámításunk szerint 185-ben kínai csillagászok egy vendégcsillagot pillantottak meg az általuk Nanmen néven ismert csillagképben, ez az égi régió jelenleg a Kentaurhoz tartozik.

A vendégcsillagot hónapokon keresztül lehetett látni, és feltehetőleg ez az egyik legkorábbi szupernóva, amelyet feljegyzett az emberiség. (Kínában a csillagászok állami alkalmazottak voltak, és minden jeles dolgot fel kellett jegyezniük, ezek aztán részint bekerültek a különböző császári krónikákba.)

A feljegyzésben szerepelt, hogy a csillag először igen fényes, a becslések szerint -8 magnitúdós volt (ez egy holdsarló fényességének felel meg) színesen szcintillált, vagyis reszketett a fénye, majd pedig fokozatosan, hosszú hónapokat követően elhalványult.

A szupernóva maradványa ma egy RCW 86 nevű, csak távcsővel megfigyelhető csillagköd, amely tőlünk 8000 fényév távolságban található. Mivel a déli féltekén van, Európából nem látható, ahogy a felfényesedő vendégcsillag se látszott, bár vannak olyan elképzelések, hogy alexandriai csillagászok esetleg mégis láthatták a szupernóvát.

A NOIRLab chilei Cerro Tololóban álló Victor M. Blanco négyméteres teleszkópjára applikált Dark Energy Camera jóvoltából született új felvételt tett közzé. A vörös árnyalatú ködösség, úgy tűnik, egy pontból távozó gázokból áll, amelyek hasonló alakot öltenek, mint egy kipukkadt léggömb.

Ma már bizonyosak vagyunk abban, hogy a 185-ös kínai szupernóva e ködösséget, az RCW 86-ot hagyta maga után, ám a szupernóvákról alkotott ismereteink sokat változtak.

Korábban úgy vélték a szakemberek, hogy legalább tízezer év kell ahhoz, hogy egy klasszikus, összeomló magvú csillagból létrejövő szupernóvát követően hasonló távolságra jusson a belőle kirobbant anyag. A kérdéses ködösség pedig 1800 éves, vagyis jóval fiatalabb. Azonban 2006-ban egy kutatás arra az eredményre jutott, hogy e nagy méret az anyag terjedésének hatalmas sebességéhez köthető, és mégiscsak a kínai szupernóva lehetett a „ludas” a köd kialakulásában.

Az, hogy a terjedési sebességét minek is köszönhette, csak akkor derült ki, amikor röntgentartományú vizsgálatok nagy mennyiségű vas jelenlétét mutatták ki – ez ugyanis arra utalt, hogy a szupernóva, amelyet a kínai csillagászok feljegyeztek, az Ia típusúak közé tartozott.

Az Ia típusú szupernóva nem egy egyszerűen összeroskadó csillagból jön létre. Ehhez két csillag szükséges, amelyek egymás körül keringenek, és az egyikük egy fehér törpe, amely anyagot csen a másik csillagtól, és egyre hízik.

Amint elért egy kritikus tömeget a fehér törpe, ez fog felrobbanni, és ultra gyors, 5–20 ezer kilométer per másodperces sebességgel távozó lökéshullámot indít útnak a robbanása. E szupernóvák rendkívül fényesek is, így biztosan elkápráztatták a korabeli csillagászokat.

Az újonnan született felvétel további részleteket árul majd el a szakembereknek azokról a körülményekről, amelyben a ködösség létrejött, és mai méretére tágult.