Tudomány

A klímaváltozás és az intenzív földhasználat áll az M1-esen történt tragédia hátterében

Az utóbbi idők legnagyobb tömegbalesetét porvihar okozta Magyarországon

A porviharok kialakulása részben a klímaváltozásra, részben pedig a nem körültekintő területhasználatra vezethető vissza. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajz és Földtudományi Intézet geográfusai több oldalról vizsgálták meg az eseményt és azt is tudják, hogy lehet elkerülni, hogy a jövőben hasonlóak történjenek – írja az SZTE közleményében.

A klímaváltozás és az intenzív földhasználat áll az M1-esen történt tragédia hátterében
Porvihar
Fotó: police.hu

Emberéletet követelő tömegbaleset történt 2023. március 11-én Herceghalomnál. Az M1-es autópályán öt kamion és 37 személygépkocsi ütközött, összesen 39-en sérültek meg, köztük tíz gyermek. Egy holttestet később a roncsok alatt találtak meg. A szerencsétlenség legfőbb oka az autópályán átsöprő porvihar volt. A népi megfigyelés is alátámasztja, hogy a koratavaszi „böjti szelek" időszakában (márciusban és áprilisban) kell a leginkább számítani nagy erejű széllökésekre. Ez nemcsak a hirtelen katasztrófahelyzetek, de a talaj hosszú távú eróziója, termőképességének csökkenése szempontjából is kiemelten fontos kérdés. Több tényező növelte a porvihar kialakulásának esélyét.

„Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő porviharok hazánkban. Erre volt példa a múltheti, azonban az elmúlt év első felében is rendkívül gyakoriak voltak az ilyen események. Tavaly a szélsőségesen száraz időjárás is nagyban hozzájárult a proviharok kialakulásához. Idén a csapadékhiány nem oly nagymértékű, viszont látszik, hogy egy-egy területen így is könnyedén meg tudja bontani a kellően erős szél a talaj felszínét. Természetesen ehhez az is kellett, hogy a vetés még ne bújjon, s így a növényzet sem tudta megvédeni a felszínt. Egy biztos, a klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási helyzetek, így a szélviharok egyre gyakoribb előfordulása várható. Ha nem kezeljük a kérdést a területhasználat oldaláról, akkor megszokott jelenséggé válhatnak a porviharok a Kárpát-medencében" – hívta fel a figyelmet Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense.

„A mostani katasztrófa kialakulása szempontjából meg kell jegyezni, hogy az elmúlt hétvégéhez hasonlóan idén már több ciklonhoz vagy hidegbetöréshez kötődő hidegfront okozott jelentős, 100 km/h sebességet elérő vagy meghaladó szélviharokat hazánkban, és a szokásosnál is gyakoribbak a szokatlan meteorológiai helyzetek" – tette hozzá Gál Tamás, az Szegedi Tudományegyetem TTIK Geoinformatikai, Természeti- és Környezetföldrajzi tanszékének docense.

A nagyon erős szelek mellett azonban a baleset rávilágított az intenzív tájhasználat rendkívül komplex hatásmechanizmusára is. A területet, a Zsámbéki-medence középső részét, vastag lösztakaró borítja, amelyen egykor jóminőségű mészlepedékes csernozjomok alakultak ki. A vályog fizikai féleségű termékeny csernozjomok hazánk legjobb talajait jelentik, éppen ezért rendkívül intenzív mezőgazdasági művelés alatt állnak.

„Ennek sajnos megvannak a következményei a talaj minőségére nézve is. Szinte mindenhol az országban jelentős szélerózió sújtja a csernozjomokat, lejtős területeken pedig a vízerózió is akár több 10 centiméteres talajpusztulást eredményez néhány évtized alatt. Herceghalom környékén mindkét típusú erózió jellemző, hisz a domborzati viszonyok adottak, ráadásul a Tatai-árok szélcsatornaként is működik, felerősíti az É-Ny felől érkező széllökéseket. Akár a Googlemapsen is jól látszik, hogy a baleset helyszínétől északra és délre is felfedezhetők a szántóföldeken azok a világos színű foltok, ahonnan a termékeny talajtakaró gyakorlatilag már eltűnt. Hogy hová lett a termékeny talaj? A környező patakokban halmozódik fel eutrofizációt okozva, illetve a szél által szállítva akár igen távoli területeken is lerakódhat. Az erózió által leginkább érintett, magasabban fekvő hátakon ráadásul a felszín gyorsabban elveszíti nedvességét, így a növényzetmentes tavaszi időszakban a talajszemcséket összetartó erő híján a szél nagyon könnyen ki tudja fejteni erodáló hatását. Sokan a talajpusztulást csak a mezőgazdaság problémájának tartják, holott a szombati baleset is rávilágított arra, hogy lényegesen távolabbra mutató következményei is lehetnek" – tudtuk meg Barta Károlytól, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docensétől.

Bár hazánk az ásványi nyersanyagokban és energiahordozókban szegény országok közé tartozik, talajaink Európa legjobb minőségű termőföldjei közé sorolhatók. Kulcskérdés tehát a fenntartható jövő, főként a mezőgazdasági termelés szempontjából a magyarországi talajok termőképességének megőrzése, a talaj és tájvédelem. Általában a műholdak képesek a porviharok megfigyelésére, de inkább regionális és kontinentális léptékben, valamint a légkör magasabb rétegeiben lévő por térképezésére használják őket.
„A műholdas adatokon látható, hogy a terület nyitott. Más tényezők, mint például a talaj típusa, a szélsebesség, a szélirány és a csapadék hiánya jelezheti, hogy az adott terület jobban ki van téve a porviharoknak" – állítja, Van Leeuwen Boudewijn, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, majd hozzáteszi: a porviharok kockázata geoinformatikai módszerekkel számszerűsíthető például a felszínborításra, a növényzetre, a talajra és az éghajlatra vonatkozó adatok felhasználásával. Ezen adatok egy része a műholdas adatokból nyerhető ki.

Tájainkra az 1960-as évek óta jellemző nagytáblás művelés kopár felszínei azonban sok esetben elősegítik a szél okozta talajpusztulást. Az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézet táj- és környezettervezés kurzusai során a hallgatók megismerik többek közt az erózió elleni védekezés formáit, az erdősávok tervezésének alapelveit.

„A táblák közé telepített mezővédő erdősávok hatékonyan csökkenthetik a szélerózió, ezáltal a termőréteg pusztulásának mértékét. Ott ahol a területhasználat változtatására, például szántóterületek gyepesítésére vagy erdősítésre nincs mód, ott a mezővédő erdősávok telepítése mellett az ökológiai gazdálkodás, a szántás nélküli (no tillage vagy minimum tillage) módszerekkel történő művelést kell javasolni a gazdálkodók számára a térségi vagy településrendezési tervek készítése során. A környezetvédelmi cégeknél, tervező irodákban, önkormányzatoknál vagy az állami szférában elhelyezkedő geográfus hallgatóink a megyei területrendezési vagy a településrendezési tervek készítése során kiválóan tudják kamatoztatni az egyetemi kurzusaikon tanult, a tudományok közül kizárólag földrajz által képviselt komplex szemléletmódot. A klímaváltozás a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, amely közös jövőnket, azon belül a magyar mezőgazdaság jövőjét is veszélyezteti. Meggyőződésem, hogy a geográfia által kínált komplex megközelítés elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy helyes válaszokat adjunk ezekre a mindannyiunk számára fontos, de a jövő generációit még fokozottabban érintő kihívásokra" – hangsúlyozta Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

Az SZTE geográfus és környezetmérnök hallgatói nem csupán a talajpusztulás okait és környezeti, gazdasági következményeit ismerhetik meg a Földrajzi és Földtudományi Intézet kurzusain, de azokon a klímaváltozás várható hatásaira adandó lehetséges válaszokat is bemutatják. A geográfus és környezetmérnök hallgatók számára oktatott tájtervezés, környezettervezés kurzusokon mindig szóba kerül, hogy a szélerózió, a szél okozta talajpusztulás mint komplex probléma megoldásának kulcsa (akár csak sok más klímaváltozással kapcsolatos környezeti problémáé, például a belvízé, a villámárvizeké is), a helyesen megválasztott földhasználat, területhasználat. A műholdas adatokat a katasztrófavédelem számos területén használják.

A témához kapcsolódóan 2023. március 23-án és 24-én az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék szervezésében nemzetközi konferenciát rendeznek „Környezeti veszélyek és a klímaváltozás" (Natural Hazards and Climate Change) címmel, amelyen több természeti jelenséget is elemeznek a hazai és a külföldi kutatók. Az esemény, amelyre négy kontinensről érkeznek tudósok a EUGLOHRIA Seeding Grant támogatásával valósul meg.

Kapcsolódó írásaink