Tudomány

A hangyák nem alkalmazkodnak a melegedéshez

A hidegvérű állatok esetében a magasabb hőmérséklet magasabb fokú anyagcserével is jár

Bolygónkon kétségkívül a hangyák az urak, minden egyes emberre 2,5 millió hangya jut, jelentőségük a tápanyagok körforgásában hatalmas – írta meg a National Geographic.

A hangyák nem alkalmazkodnak a melegedéshez
Képünk illusztráció
Fotó: AFP

Nemrégiben a Journal of Animal Ecology szakfolyóiratban számolt be egy amerikai kutatócsoport a hangyákkal végzett vizsgálatairól, amely szerint ezek az apró rovarok nem próbálják ellensúlyozni a felmelegedést – írta meg a National Geographic. Az EOS földtudományi hírportál ismertette a kutatást, amelyet Elsa Youngsteadt, az Észak-Karolinai Egyetem rovarökológusa vezetett.

A kutatók arra jutottak, hogy a hangyák ugyan egy bizonyos hőmérsékletű helyről szívesebben gyűjtöttek élelmet, ám nem kerülték el a túl meleg vagy túl hideg élelmet sem. A hőmérséklet azonban befolyásolja a hangyák – e hidegvérű állatok – élettevékenységét, biológiai folyamatait, energiafelhasználását, ennek következményeként pedig a kutatók nem látják biztosnak a hangyák jövőjét.

„A kérdés az, vajon van-e elég energia ahhoz, hogy a hangyák ebben a melegebb világban tovább működhessenek?” – tette fel a kérdést a kutató. Félő, hogy a nem megfelelően működő hangyákkal jelentősen lelassul például az erdők tápanyagkörforgása. Eddig viszont nem mérték fel e rovarokat abból a szempontból, vajon miféle hőtűrésük van, és egyáltalán nem tudtuk, képesek-e generációról generációra lassanként alkalmazkodni az egyre melegebb környezethez. Most azt használták ki a kutatók, hogy a városi erdőkben már most magasabb a hőmérséklet a városi hőszigetek hatása miatt, mint a távolabbi természetközeli helyeken.

A vizsgálatokban a városok közeléből indulva, egyre távolodtak onnan, és közben mintákat vettek az egyes helyeken élő (16 helyszín) hangyákból, így képet alkothattak arról, hogy változnak-e a hangyák. A begyűjtött egyedeket aztán laboratóriumban vizsgálták meg eltérő hőmérsékleti viszonyok közepette, ebből derült ki, hogy az egyes hangyafajok eltérő hőmérsékletet kedvelnek. Ezután visszamentek a kutatók az erdőkbe, és kihelyezett finomságokkal felmérték, hogy az egyes hangyák honnan veszik el a számukra csábító élelmet (eperlekvárt, kekszet vagy épp konzervhalat), és ebből kiderült, nem sokat teketóriáztak, és a túl meleg pontokról is begyűjtötték az élelmet. Csak a legextrémebb forró és jéghideg helyekre nem mentek el a finomságok után a hangyák.

„Nem alkalmazkodtak a viselkedésükben. Nem váltak kevésbé aktívvá a meleg nappalok során, sem az élőhelyük legmelegebb részén. Fix napi rutinjuk volt, s ehhez ragaszkodtak, mindegy, milyen volt a helyzet odakinn. Ennek pedig az volt az eredménye, hogy a melegebb helyeken a hangyák teste is melegebb lett” – magyarázta Youngsteadt.

A hidegvérű állatok esetében a magasabb hőmérséklet magasabb fokú anyagcserével is jár, vagyis melegben több energiára van szükségük. Ez a felgyorsult anyagcsere rövidebb egyedi életet is eredményez, ezzel pedig felborulhat a családok életmódja. Az egyelőre nem világos, milyen következményekkel jár az, ha nem állnak neki alkalmazkodni a felmelegedéshez, azonban Youngsteadt hozzátette: „Az a hatalmas élő tömeg odakinn egyre gyorsabban él, és egyre éhesebb, megváltozik az energia áramlása.” A kutatók a későbbiekben teljes hangyabolyokat szeretnének majd vizsgálni ugyanezen szempontok alapján, bízva abban, hogy a kolóniákon keresztül jobban rálátnak majd arra is, miféle ökológiai változásokra lehet számítani – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink