Történelem
Megfejtették a piramisban talált rejtélyes edények titkát
Tudták, hogy milyen anyagok gombaölő hatásúak, hogy segítsenek megállítani a baktériumok terjedését a bőrön
A szakértők azonosították a talált anyagokat, és azt is megfejtették, hogyan és milyen sorrendben használhatták az ókori Egyiptomban a halottak mumifikálásához ezeket az anyagokat.
Az Unas egyiptomi fáraó piramisának közelében néhány évvel ezelőtt felfedezett helyiségben mintegy száz kerámiaedényt találtak, amelyek az egyiptomi 26. dinasztia (Kr. e. 664–525) idejéből származnak. Az edények egy részére ráírták, hogy mi található benne, azonban a balzsamozó anyagok egy része rejtély maradt.
A Nature című folyóiratban február 1-jén megjelent tanulmányban a kutatók leírták, hogy az edények tartalmát kémiai elemzéssel azonosították. A vizsgálat során a kutatók felfedezték azt is, hogy egyes edényekre balzsamozási utasításokat írtak, mint például „a fejre tenni” vagy „bekötözni vele”.
Olyan anyagokat sikerült azonosítani, mint a Fülöp-szigeteken őshonos kanárifa (Canarium luzonicum) gyantája vagy méhviasz.
„Az egyik helyiséget a holttestek tisztítására, a másikat pedig a tárolásra és a tényleges balzsamozásra használták” – mondta Susanne Beck, a németországi Tübingeni Egyetem egyiptológiai tanszékének oktatója.
„Gyakran előfordul, hogy a balzsamozó edények idővel szennyeződnek, de ebben az esetben nem így volt, az edények nagy része jó állapotban maradt” – mondta Philipp Stockhammer, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem archeogenetikai tanszékének professzora, a tanulmány társszerzője.
Maxime Rageot, a Tübingeni Egyetem régészeti tudományok docense, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a műhelyben talált anyagok közül nem mindet a holttestek tartósítására használták, a kutatók olyan anyagokat is találtak, amelyek a kellemetlen szagokat palástolták el, és a testek balzsamozáshoz való előkészítését szolgálták azáltal, hogy csökkentették a bőrön található nedvességet.
„Lenyűgöző, hogy milyen kémiai ismeretekkel rendelkeztek, hiszen tudták, hogy a csupasz bőrt azonnal veszélyeztetik a mikrobák. Tudták, hogy milyen anyagok gombaölő hatásúak, és milyen anyagokat lehetett alkalmazni, hogy segítsenek megállítani a baktériumok terjedését a bőrön” – mondta Philipp Stockhammer.
A kutatócsapat szerint az egyik legmeglepőbb felfedezés az volt, amikor azonosították a trópusokon őshonos gyantát, ez ugyanis azt mutatja, hogy a balzsamozás ipara mozgatórugója volt a kereskedelemnek, az összetevőket gyakran nagy távolságokból szállították Egyiptomba – olvasható a portálon.
