Végső búcsú az ukrán csillagásztól

Múlt hét pénteken 79 esztendősen elhunyt az üstökösvadásznak is nevezett Klim Csurjumov csillagász, a kijevi planetárium igazgatója, az Ukrán Tudományos Akadémia tagja. A kutató a 67/P Csurjumov–Geraszimenko-üstököst 1969-ben fedezte fel kollégájával, Szvetlana Geraszimenkóval együtt. Csurjumov a Kijevi Állami Egyetemen tanult elméleti fizikát, majd asztrofizikát. Diploma után egy jakutföldi geofizikai kutatóállomáson tanulmányozta a sarki fényt, a légköri áramlatokat és az ionoszférát. Amikor visszatért Kijevbe, a szovjet hadsereg és az űrkutatás számára készülő optikai eszközök kutatásában vett részt.
Munkája során a Kijevi Egyetem obszervatóriumában és közép-ázsiai, kaukázusi, szibériai expedíciókon

üstökösöket is tanulmányozott. 1969-ben az egyetem háromfős expedíciót küldött az almati obszervató­riumba, hogy kométákat figyeljenek meg, a tudósok közt volt Csurjumov és Geraszimenko is. Első tudományos fokozatát négy üstökösről, köztük a Csurjumov–Geraszimenkóról szóló tanulmánnyal szerezte, melyet 1969-ben fedezett fel kollégájával. Tagjai közé választotta az Ukrán és a New York-i Tudományos Akadémia és a Csillagászok Nemzetközi Társasága, az Ukrán Amatőr Csillagászok Egyesületének elnöke volt, csillagászati lapot szerkesztett, gyerekkönyveket írt.

A róla és kollégájáról elnevezett üstököst tizenkét év utazás és hatmil­liárd kilométer megtétele után érte el az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, amely 2014 novemberében az emberiség történetében először leszállóegységet bocsátott a felszínére. Fontos megjegyezni, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a SGF Kft. részt vett a Philae leszállóegység adatgyűjtőjének fejlesztésében.