Újjászületik a Testnevelési Egyetem

Mocsai Lajos célja, hogy újra világhírű legyen a budapesti egyetem (Fotó: Nagy Balázs)

Mocsai Lajos, az egyetem rektora szerint már nagyon időszerű volt a tanintézet bővítése, amelyet úgy hajtanak végre, hogy a tervezéskor figyelembe veszik a környéken lakók kéréseit is. Mocsai Lajost a testnevelői pálya népszerűségéről, az edzőképzésről és a fiatalok egészségi állapotáról is kérdeztük.

– Edzőktől hallottam azt a találós kérdést, hogy mi jelenleg a legfontosabb a magyar utánpótlás-nevelésben? Hát, hogy a gyerekeket megtanítsák angolul, hogy felnőttként majd megértsék a külföldi edzőjüket.

– Lehet tréfálkozni azzal, hogy egyre több külföldi edző dolgozik hazánkban, de ez egyáltalán nem vicces. Különben az idegen nyelv tanulása és ismerete azért is fontos, mert sok korábbi hallgatónk is dolgozik külföldön. Négy olimpián vettem részt, s az olimpiai faluban azt tapasztaltam, hogy más országok szakemberei közül sokan a honfitársaink. Meggyőződésem, hogy ha a labdarúgóedzők képzése maradt volna a TF-en, s egyéni érdekek miatt nem viszik el tőlünk, akkor a tizenkét első osztályú csapatunknál nem dolgozna most hat külföldi szakember. De kétségtelen tény, hogy az elmúlt évtizedekben a korábban világhírű edzőképzés színvonala is visszaesett. Ebben az intézmény beolvasztása a Semmelweis Egyetembe és a bolognai rendszer bevezetése is közrejátszott.

– Mit tesznek azért, hogy a testnevelő tanári és az edzőképzés színvonala emelkedjen?

– Jövő év szeptemberétől teljesen megváltozik a szakedzői képzés, visszatérünk a régi bevált rendszerre, amelyből nemzetközi szaktekintélyek kerültek ki, s amely külföldről is vonzotta a hallgatókat. A célunk az, hogy a sportági szakszövetségekkel együttműködve ismét világszínvonalú legyen a képzésünk. Jövőre vezetjük be a diplomás szakedzői képzést, és módosítjuk a felvételi követelményeket is. Az emelt szintű érettségi csak alapkövetelmény, a kiválasztáskor ugyanilyen fontos szempont lesz a sportági minőségi képzettség, a fejleszthetőség lehetősége és a kimenet minőségét biztosító fizikai képességek színvonala. A szakedzői képzés részeként négy területen képzelünk el specifikációt: vezető-menedzser, preventív-gyógyító, kondicionáló és kifejezetten az utánpótlással foglalkozó területekre lehet majd szakosodni.

– A megnövekedett feladatokhoz, a megújuláshoz lesznek jól képzett oktatóik?

– A törzsgárdánk kiváló szakemberekből áll, a hazai felsőoktatási intézmények rangsorában visszakerültünk az első tízbe, a hetedik helyre, megelőzve számos neves egyetemet. Egyetemünk doktori iskolájának csaknem száz hallgatója van, s ez biztosítja a megfelelő sporttudományok ismeretével rendelkező oktatói utánpótlást. A mindennapos testneveléssel pedig megnőtt az igény a jól képzett testnevelőkre. A megnövekedett feladathoz a következő években – a campus fejlesztésével párhuzamosan – megemeljük az minőségi oktatóink létszámát.

– Jó testnevelőkre nagy szükség van, mert a tavalyi NETFIT-felmérés szerint a tanulók állóképessége a fiúk hatvanhárom, a lányok ötvenkét százalékénál nem éri el az egészséges határt.

– Az adatok valóban aggasztók, a magyarok tíz évvel kevesebbet élnek betegség nélkül, mint a skandinávok, a lakosság harminc százalékkal rosszabb fizikai állapotban van, mint a nyugat-európai társadalmak. Egy korábbi regionális felmérés szerint pedig az általános iskolások harminc-negyven százaléka gyógytestnevelésre szorul. Éppen ezért volt nagyon fontos, a mindennapos testnevelés bevezetése az általános iskolákban. A testi nevelésnek, a testkulturális értékek szerepének, a nemzet fizikai állapotának várható további csökkenésének, a rehabilitációra, illetve korrekcióra költött sok száz milliárd forintos értéket figyelembe véve, közvetlen nemzetgazdasági és demográfiai jelentősége van.

– Az építkezésnél fontos az alapozás. Ugyan fontosak a stadionok is, de nem a tornatermek építésével kellett volna elkezdeni a sportlétesítmények fejlesztést?

– Azok is elkezdődtek. Jól halad a tornaterem- és tanuszoda-építési program, amelyet az állam több milliárd forinttal támogat. Csakúgy, mint a kézilabda sportágban. A közeljövőben hatvan olyan terem épül, amely az iskolai testnevelést is szolgája majd. Jól tudom, hogy még mindig nagy a hiány, éppen ezért az egyetemünk kidolgoz egy olyan sportolást segítő mozgásprogramot, amely tanteremben vagy a szabadban is űzhető.

– Szerény anyagi megbecsülés mellett is van érdeklődés a testnevelői hivatás iránt?

– Igen, a tanári pálya iránt jelentős az érdeklődés. Nálunk öt-hatszoros a túljelentkezés. A nyílt nap iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a fiatalok nem fértek be a termekbe.

– Senki sem vitatta, hogy nagyon időszerű a Testnevelési Egyetem felújítása, bővítése. Milyen lesz az új campus?

– Több évtizedes mulasztást pótol az idén kezdődő 36,8 milliárd forintos beruházás, mert a rendszerváltozás óta a TF-en nagyobb felújítás nem történt, míg a magyarországi felsőoktatási intézmények többsége már túl van a fejlesztések első szakaszán, s a másodikat kezdhetik, többek között Pécsen, Debrecenben vagy Nyíregyházán is. Márpedig a nemzetközi színvonalú, elismert munkát végző intézményben szükség van a feltételek javítására. Az egyetem területe 4,6 hektárral növekszik, összességében harminckilencezer négyzetméter területet újítunk meg, s több mint ötvenezer négyzetmétert magába foglaló új épületek épülnek a campus területén, amelyből a Csörsz utcai sportkomplexum megközelítőleg huszonötezer négyzetmétert tesz ki. A fennmaradók pedig kollégium, oktatási terek és egyéb sportlétesítmények, például az új uszoda vagy a fedett teniszcsarnok. Számos régi és mára korszerűtlenné vált épületet pedig lebontunk, helyet adva majd az új épületeknek. A teljes campus területét újra parkosítjuk, kicseréljük a közműveket, és több száz férőhelyes mélygarázs is épül. Kiemelt figyelmet szentelünk a megújuló energia felhasználásának és a műemlékvédelemnek is.

– Miért akarta a környékbeli lakók egy csoportja megakadályozni az építkezést?

– Meghívtam a lakók képviselőit, a rektori hivatalba egyeztetni, ahol elmondták aggályaikat, véleményüket, melyeket meghallgattunk és megfontoltunk. Ezután egy nagyobb, százötven-kétszáz fős lakossági fórumot is tartottunk, melyen fontos tapasztalatokat gyűjtöttünk, amelyeket szintén figyelembe vettünk a tervezéskor. Meghívó félként, mint házigazda azonban nem értettem, hogy a lakosság a konkrét tervek és méretek ismerete nélkül, számomra ismeretlen okokból rendkívül túlfűtött hangulatban érkezett a fórumra.

– Példamutató módon figyelembe vették a lakók véleményét. Nem gyengítette ez a tervezett létesít­ményeket?

– Tartalmában nem gyengült a fejlesztés, mert elterülnek a fejlesztési funkciók a campus más területén. Fő szempont volt, hogy a tervek a lehető legpuritánabbak, racionalizáltak, csak a szakmai igények kielégítésére szorítkozzanak. Fontos az oktatási-képzési felületek, a talaj korszerű kialakítása, a megfelelő levegőztetés és világítás kiépítése. Az épületek elhelyezésénél a lakossági igényeket vettük alapul, ezért a lakóépületekhez képest száz méternél közelebb egyetlen új épület sem épül a Testnevelési Egyetem saját területén. A Csörsz utcába tervezett multifunkcionális csarnok legmagasabb pontja 18 méter, átlagmagassága várhatóan 13 méter lesz, az atlétikai pálya nem fog belelógni a helyi parkba. A sokat bírált, az eredeti elképzelések szerint fedett atlétikai és többfunkciójú műfüves pálya nem lesz fedett. A Sportkórház jelenlegi területeinek bevonásával újul majd meg a campus, mely nyitott lesz, azaz a környék lakói is látogathatják, s használhatják a területet.

– Mikor kezdődik az építkezés, és mikorra fejeződhet be?

– Az előkészítési fázis április végéig lezárul, a kivitelezésre a közbeszerzési eljárást várhatóan májusban írjuk ki, a munkálatok pedig előreláthatólag szeptemberben indulnak. Ha nem jön közbe semmi, akkor két év múlva a tanévet már egy nemzetközi színvonalú egyetemen kezdhetjük el. Egy olyan intézményben, amelyben 21. századi körülmények között taníthatjuk a testnevelőket, a sportszakembereket, és ahová a világ legfejlettebb országából is majd szívesen jönnek tanulni fiatalok.