Újabb fejlesztés előtt a szegedi szuperlézer

Az elkövetkező években, 2020-ig, Magyarországra jelentős forrás, a tervek szerint 750 milliárd forint érkezik közvetlenül innovációra, kutatásra, fejlesztésre – hangsúlyozta tegnap Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, e jelentős, uniós támogatásból származó összeget két operatív programon, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon (VEKOP) keresztül pályáztatják meg. Pálinkás József elmondta, hogy a kezdő lépéseken már túlvannak, az első kiírás a GINOP-ban már megjelent a szegedi ELI (Extreme Light Infrastructure) projektre, amelynek kerete 36 mil-liárd forint. Hozzátette, a kiírásban szereplő összegből a lézerberendezéseket építik fel.
Pálinkás József aláhúzta, a Tisza-parti városban felépülő berendezés 2018-ra részévé válik az európai stratégiai infrastruktúráknak, fenntartása az európai uniós konzorciumhoz kerül majd, de a berendezést használó kutatók a kísérleteik költségeit maguk fizetik. Ezért is fontos hazánknak, hogy egy ilyen készülék itt legyen – hangoztatta.

Az elnök utalt rá, hogy a szegedi szuperlézerközpont berendezése lehetővé teszi majd olyan vizsgálatok elvégzését, amelyekre eddig nem volt mód. Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy a lézerberendezés három helyen épül meg, az egyik Prága mellett, a másik Bukarest környékén, a harmadik, az ultrarövid impulzusok laboratóriuma pedig Szegeden. Szólt arról, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológia Alap 2015. évi költségvetése 74 milliárd forint, ebből az idén a következő pályázati kiírásban 29 milliárd forintot, a GINOP-ban 209 milliárd forintot, a VEKOP-ban tízmil-liárd forintot terveznek kutatás-fejlesztésre, innovációra fordítani. Szerinte a magyar kormány bátor döntést hozott azzal, hogy a termelési központ pozíció után Magyarország a kutatás-fejlesztési-innovációs központtá válás irányába fordul.

A sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014–2020 között 12 ezermilliárd forint uniós és hazai fejlesztési forrást használhat fel. Hozzátette: ezt lényegében innovációs forrásként is lehet értelmezni, hiszen az uniós forrás felhasználása arról is szól, hogy képes lesz-e az ország olyan gazdasági szerkezetet létrehozni, amely hosszú távon biztosítja a gazdasági növekedést.

Mint arról korábban többször beszámoltunk, a több százmillió euróból megvalósuló ELI létrehozásának nagyobb részét, nyolcvanöt százalékát az EU fedezi, csak a költség tizenöt százalékával kell előrukkolnia Magyarországnak. A pénzért cserébe három hatalmas teljesítményű szuperlézert kapunk egy olyan presztízsű hazai intézményben, mint amilyen az európai részecskefizikai kutatóközpont, a CERN. A lézer különleges fényforrás, Szegeden pedig a hagyományos lézereknél is különlegesebb eszközöket fejlesztenek, amelyek úgynevezett impulzusüzemben működnek. Nem olyanok lesznek, mint a lézerpointer, amelyen megnyomják a gombot, és folyamatosan világít, hanem nagyon rövid fénycsomagokat bocsátanak majd ki, ám ezekhez óriási intenzitás társul majd. Tíz a tizenkettediken, tíz a tizenötödiken wattos teljesítményre képesek – ez a Paksi Atomerőmű átlagos teljesítménye sok ezerszeresének, illetve milliószorosának felel meg.