Történelem
Tudományos svédasztal az Akadémián
Egy több mint negyven évvel ezelőtti büntetőügy átértékelése kapcsán átélhetjük a koncepciós eljárások belső mozgatórugóit
Rendkívül gazdag programokkal várja a közönséget a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat. November 16-án szerdán például a nők a tudományban címmel szerveznek konferenciát az MTA épületében, míg 15-én a zikavírusról és társairól lesz szó. Kimagaslóan érdekesnek ígérkezik a 17-i csütörtöki előadás, amely a székelyek rovásírását veszi górcső alá. A székely–magyar rovásírás izgalmas történetének nyomába Róna-Tas András ered, aki hosszú kutatói pályája során számos eurázsiai írásrendszert és nyelvet vizsgált, és több könyve jelent meg a magyarság őstörténetéről, korai műveltségéről. Előadásában először elhelyezi rovásírásunkat a világ írásrendszerei, a különféle írástípusok, majd szorosabban az eurázsiai rovásírások között.
Ugyancsak rendkívül izgalmasnak ígérkezik a 11-i, pénteki előadás, amely az agyszerkezet változását és az internet terjedését taglalja. Janszky József az agy jutalmazási rendszerének vizsgálata nyomán állítja, hogy az emberi agy nem igazán viselkedik másképp, ha drogokkal, ínycsiklandó étkekkel vagy a széles sávú netelérés jótéteményeivel kerül közelebbi kapcsolatba – legfeljebb veszélyességükben térnek el. Az előadáson szó esik majd arról, hogyan alakulhat ki a valódi, orvosi értelemben vett internetfüggőség, és mi vezethet el odáig, hogy valaki megszakítja kapcsolatát a hétköznapi környezetével, és végképp elvész a virtuális világban.
Jövő héten hétfőn este hatkor ugyancsak az MTA székházában a nyomozás tudománya kerül a középpontba. Korinek László előadásában izgalmas esetek felvillantásával mutatja be a nyomtan egyetemes és magyarországi történetét egészen a napjainkban már széles körben alkalmazott DNS-vizsgálatig, mely valóságos forradalmat hozott a nyomozás világában. Szó esik a bűnügyi fényképezés különleges technikáiról is egy bravúros magyar nyomszakértői vizsgálat kapcsán. Az este másik előadója, Pajcsics József egy több mint negyven évvel ezelőtti büntetőügy átértékelése kapcsán visszaviszi a hallgatóságot az 1960-as évek végére, és bemutatja, hogy még ekkorra sem tűntek el az ’56-os forradalom utáni időkre jellemző koncepciós eljárások.
November 10-én csütörtökön az MTA székházában az emberi agyról lesz szó. Ennek alátámasztására kap kiemelt helyet a magyar tudomány ünnepe ez évi rendezvénysorozatában a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely hazánk eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosító vállalkozása. A NAP kiemelkedő eredményeiről Pálinkás József volt MTA-elnök, Lovász László, az MTA elnöke, Freund Tamás agykutató, Bogsch Erik vállalatvezető és Oberfrank Ferenc, a NAP igazgatója mellett az érintett NAP-kutatócsoportok vezetői számolnak be. A fenti felsorolás természetesen nem teljes, hiszen a kiemelt programok mellett a kutatóhelyek is sok előadással készülnek. A részleteket az Mta.hu/tudomanyunnep címen lehet elérni.
A jégvilágot idézi meg a dán nagykövetség sorozata
Észak titkai a lezuhant atombombától a csernobili tragédiáig
Lélekben kiruccanhatunk akár a világ végére is… (Fotó: Wikipédia/Christopher Michel)
A sarkvidéken innen és túl címmel kiállításokkal, vetítésekkel és beszélgetésekkel mutatja be az Északi-sarkvidéket a dán nagykövetség november 7. és december 5. között négy budapesti helyszínen rendezett sorozata. A Grönlandot középpontba állító tárlat olyan témák köré szerveződik, mint a klímaváltozás, a sarkvidéki táj és természet, az identitás és az őslakosság közösségi élete – olvasható a szervezők közleményében. A tegnapi nyitóesemény vendége Gunnar D. Hansson, a Göteborgi Egyetem professzora volt, aki 2009 nyarán részt vett egy északi-sarki expedíción. A beszélgetést Daniel Dencik Kiruccanás a világ végére (The Expedition to the End of the World) című alkotásának vetítése követte, amely egy idealizált, vad és titokzatos világba vezeti be a nézőt. November 8. és 13. között a 13. Verzió Fesztivál külön tematikus blokkot szentel az Északi-sarkvidéknek. A jég hátán címet viselő programban dán, grönlandi, kanadai, német, norvég és orosz dokumentumfilmeket tűznek műsorra. A Thule Tuvalu című svájci alkotás a globális felmelegedés drámai hatását mutatja be a világ két különböző pontján. A dán Jacob Kirkegaard hangművész tavaly mutatkozott be a magyar közönség előtt a csernobili atomkatasztrófát feldolgozó Aion projektjével. A sorozathoz kapcsolódva december 5-én a dán nagykövetség meghívására Budapestre látogat Martin Breum dán író, újságíró, az Északi-sarkvidék nemzetközileg elismert szakértője, aki a Kino Cafe moziban tart angol nyelvű előadást, majd levetítik A Thule-akták című filmet, amely az 1968. január 21-én a grönlandi Thule mellett lezuhant, atomtöltetet szállító amerikai bombázó történetét dolgozza fel.
Sikeres ötletekkel álltak elő a BME ifjú diákjai
Díjat hozott a víz és a medicina
Ötödik alkalommal díjazta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Pro Progressio Alapítvány a BME tavalyi legjelentősebb innovációs teljesítményeit. Az elismerő okleveleket és az egy-egy millió forintos támogatást Pakucs János, a kuratórium elnöke és Józsa János rektor adta át a két nyertes kutatócsoport képviselőinek. Az egyik díjazott csapat – Benyó Balázs, Szlávecz Ákos és Hesz Gábor – a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatói közül szerveződött. A diákok olyan új módszereket és algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek hozzájárulnak a nukleáris medicinában alkalmazott izotópos képalkotó eljárások pontosságának javításához, hatékonyan támogatják pontosabb készülékek tervezését, pontosabb tomográfiás eredményt szolgáltatnak, és jól alkalmazhatók a napi klinikai gyakorlatban. Az eredményeket három rangos nemzetközi folyóiratban tették közzé, és azok gyakorlati hasznosítása is megkezdődött. A másik díjazott csapat – Mizsey Péter, Manczinger József, Tóth András József, Réti Gábor és Tölgyesi László – a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar hallgatóiból verbuválódott. A gyógyszergyárakban keletkezett hulladékvizek kezelésére dolgoztak ki új technológiát. A projekt gazdasági mutatói kiválóak, hiszen a beruházás kevesebb mint két év alatt megtérült.
Marrákesben a Föld klímája lesz a fő téma
Marokkóban, Marrákesben nyílt meg tegnap az ENSZ 22. nemzetközi klímakonferenciája. A november 18-ig tartó eseményre mintegy húszezer résztvevőt várnak, köztük csaknem harminc állam- és kormányfőt. Fontos megjegyezni, nem először esett a nemzetközi közösség választása az észak-afrikai ország egyik legkedveltebb turisztikai célpontjára, 2001-ben itt rendezték az ENSZ 7. klímatalálkozóját.
Az éghajlatváltozás negatív következményei ellen régóta elkötelezetten harcoló királyság Afrika éllovasaként vállalta, hogy 2030-ig harminckét százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a lakossági energiaellátásban ötvenkét százalékra növeli a megújítható energiák arányát. Az esemény kapcsán a Természetvédelmi Világalap (World Wide Fund for Naturel, WWF) közleményben sürgette, hogy a résztvevők egyértelmű szabályrendszert, ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokat és a különböző szereplők között szorosabb együttműködést hozzanak létre. A konferencia kapcsán a WWF magyarországi szervezete arra hívta fel a figyelmet: el kell érnünk, hogy a döntéshozók és kormányzati vezetők valóban cselekvésre szánják el magukat. Manuel Pulgar-Vidal, Peru korábbi környezetvédelmi minisztere, a WWF közelmúltban kinevezett nemzetközi éghajlatváltozási és energetikai igazgatója szerint Marrákes a párizsi klímamegállapodás szabályainak tisztázásáról szól, illetve arról, hogyan lehet ösztönözni a kormányokat és a cégeket, hogy a jelenlegieknél is jobb vállalásokat tegyenek. Hozzátette, az érintetteknek úgy kell felállniuk a tárgyalóasztaloktól, hogy tisztában legyenek a szabályokkal, amelyek segítségével meg lehet állítani az éghajlatváltozást.