Történelem
Tovább nőhet a kórházak adóssága
Az egészségügyet az elsők között kell kezelni, ezért önálló minisztériumra van szükség – fogalmazták meg a szakmai napokon
Átmenetinek nevezte a nyár eleji kórházi adósságrendezés hatásait tegnap Velkey György az Önkormányzati egészségügyi napok című szakmai konferencián. A Magyar Kórházszövetség elnöke ismertette a július végi adatokat, amelyek szerint az intézmények, vagyis kilencvennégy kórház és négy egyetem adóssága összesen 37,2 milliárd forint, ezért – meglátása szerint – „külső forrásbevonásra van szükség”. Előadásában kifejtette, az adósságállomány különböző mértékben, de tovább nő a kórházakban, körülbelül 3,1 milliárd forinttal havonta. Kitért arra is, hogy 2010–2014 között „jelentősen csökkentek az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadások”, így az eredményes gyógyítás csak a tartozások növekedése mellett lehetséges, ami „fedezetlen kötelezettségvállalásra kényszeríti az intézményvezetőket”.
A Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke, Dénes Tamás előadásában főként a hálapénz romboló hatásairól beszélt, s kijelentette, a paraszolvencia megszüntetéséhez több feltétel teljesülésére lenne szükség. Példaként említette az orvosok és szakápolók alapbéremelését, a hálapénzkérdés „jogszabályi rendezését”, illetve a saját orvosválasztás lehetőségét.
Az MRSZ számításai szerint – folytatta – ágazati szinten összesen nettó háromszázharmincmilliárd forintra van szükség az „egészségügy rendbe tételéhez”, s ebbe beletartozik a béremelés, a kórházi adósságrendezés és az intézmények biztonságos működésének kialakítása. Hozzátette, enélkül a terület „folyamatos lecsúszása” komoly politikai kockázatot jelent a 2018-as választásokon.
A konferencián szót kért Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke is, aki szerint politikai döntés kell ahhoz, hogy az egészségügy „prioritást élvezzen”, így szükség van önálló minisztériumra, amelynek vezetője részt vesz a kormányüléseken, és „képes megverekedni a gazdasági miniszterrel”.
Megfogalmazta, az elfogadott új alapellátási törvény régi igényük volt, azonban a végrehajtási rendeleteket még ki kell dolgozni. Hozzáfűzte, a törvény megalkotásakor ugyanis nem rendelték mellé azokat a forrásokat, amelyekkel az életpályamodell finanszírozható lesz.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese előadásában arról beszélt, az egészségügynek nincs három éve arra, hogy „valaki belássa, a helyzet tarthatatlan”. Sinkó Eszter csatlakozott ahhoz az állásponthoz, amely szerint az ágazat önálló minisztériumot igényel. A kórházi adósságokról szólva kijelentette, azok újra fognak termelődni a nyár elején kifizetett hatvanmilliárd forint ellenére is, hiszen már most majdnem negyvenmilliárdos a tartozás, amely meglátása szerint „robosztus”.
Sinkó hozzáfűzte, az elmúlt időszak nyertesei egyértelműen az alapellátásban dolgozók, mivel összesen tízmilliárd forinttal nőttek a praxisbevételek, ami egyenként negyvenszázalékos emelkedést jelent.