Történelem
Szokatlan lelet a triász korból
A szárnyas gyíkok sivatagos környezetben éltek
A szárnyas gyíkok (pteroszauruszok) közé tartozó élőlény éles fogaival és nagy fejével lesújtva ragadta meg krokodilhoz hasonló áldozatait a mintegy kétszáztízmillió évvel ezelőtti sivatagi környezetben.
Az állat alsó állkapcsának mindkét oldalán két agyar és huszonnyolc-huszonnyolc fog sorakozott. A szakemberek szerint ez az első ismert triászkori pteroszaurusz-kövület, amelyet Észak-Amerikában találtak, és a felfedezés azért is jelentős, mert pótolhatja a hiányzó láncszemet a korai, kisebb pteroszauruszok és a későbbi, nagyobb példányoktól származó fosszíliák sorában.
Az egyelőre név nélküli pteroszauruszt egy egyetemista fedezte fel tavaly, a lelőhely egy százharminchat kilogrammos homokkőtömbjének a vizsgálatakor. Az állat koponyája és szárnycsontjai kiváló állapotban maradtak fenn, ami ritkaságnak számít a pteroszauruszok esetében. A utahi Brigham Young Egyetem paleontológusaként dolgozó Brooks Britt a Gerinces-paleontológiai Társaság dallasi konferenciáján ismertette az előzetes eredményeket, amelyeket várhatóan jövőre publikálnak egy tudományos folyóiratban.
A Utah és Colorado határán működő Nemzeti Dinoszaurusz Múzeum szomszédságában hat évvel ezelőtt feltárt lelőhelyen nyolc különböző, feltehetőleg nagyrészt eddig ismeretlen állat maradványait azonosították a szakemberek.
A leletek közt van egy furcsa külsejű hüllő, amelynek feje madáréhoz, lába vakondéhoz hasonlít, a farka végén karom található, továbbá számos apró, krokodilszerű teremtmény, hátukon páncéllal, valamint két különböző húsevő dinoszaurusz. A szakértők szerint a feltárt fosszíliák egészen ritka bepillantást engednek a triász kori Észak-Amerika nyugati részének sivatagi életébe. Azt is megjegyezték, ha sikerül a területet alaposabban feltárni, akkor kis szerencsével még újabb, ismeretlen állatok maradványaira is rábukkanhatnak. Kiderült az is, a szóban forgó részeken a múltban kimondottan gazdagélet zajlott.
Az állat alsó állkapcsának mindkét oldalán két agyar és huszonnyolc-huszonnyolc fog sorakozott. A szakemberek szerint ez az első ismert triászkori pteroszaurusz-kövület, amelyet Észak-Amerikában találtak, és a felfedezés azért is jelentős, mert pótolhatja a hiányzó láncszemet a korai, kisebb pteroszauruszok és a későbbi, nagyobb példányoktól származó fosszíliák sorában.
Az egyelőre név nélküli pteroszauruszt egy egyetemista fedezte fel tavaly, a lelőhely egy százharminchat kilogrammos homokkőtömbjének a vizsgálatakor. Az állat koponyája és szárnycsontjai kiváló állapotban maradtak fenn, ami ritkaságnak számít a pteroszauruszok esetében. A utahi Brigham Young Egyetem paleontológusaként dolgozó Brooks Britt a Gerinces-paleontológiai Társaság dallasi konferenciáján ismertette az előzetes eredményeket, amelyeket várhatóan jövőre publikálnak egy tudományos folyóiratban.
A Utah és Colorado határán működő Nemzeti Dinoszaurusz Múzeum szomszédságában hat évvel ezelőtt feltárt lelőhelyen nyolc különböző, feltehetőleg nagyrészt eddig ismeretlen állat maradványait azonosították a szakemberek.
A leletek közt van egy furcsa külsejű hüllő, amelynek feje madáréhoz, lába vakondéhoz hasonlít, a farka végén karom található, továbbá számos apró, krokodilszerű teremtmény, hátukon páncéllal, valamint két különböző húsevő dinoszaurusz. A szakértők szerint a feltárt fosszíliák egészen ritka bepillantást engednek a triász kori Észak-Amerika nyugati részének sivatagi életébe. Azt is megjegyezték, ha sikerül a területet alaposabban feltárni, akkor kis szerencsével még újabb, ismeretlen állatok maradványaira is rábukkanhatnak. Kiderült az is, a szóban forgó részeken a múltban kimondottan gazdagélet zajlott.