Történelem
Rendezetlen az elhunytak netes világa
Szükség lenne arra, hogy a hozzátartozókat, örökösöket felruházzák az információk törlésére irányuló felhívás jogával
Érzékeny, ugyanakkor rendezetlen jogi hátterű témában fogalmazott meg ajánlást nemrég Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. A hatóság tavaly egyebek mellett azzal a problémával foglalkozott, hogy mi lesz az online adatokkal, tulajdonosának halála után. Bár az internet elterjedésével egyre több információt adunk meg különböző portáloknak, a kérdés elsősorban a közösségi oldalak térhódításával került a felszínre. A visszás helyzettel eleinte nem igazán foglalkoztak ezek a honlapok, az idő múlásával azonban kiderült, hogy a probléma megkerülhetetlen.
Korábban több olyan panaszról is lehetett hallani, hogy hozzátartozók hiába próbálkoztak elhunyt szerettük profiljának törlésével, ez nem vagy csak nagyon nehézkesen sikerült. A legnépszerűbb portál azonban most már lehetőséget biztosít erre. Az egyik opció szerint ha valakinek az ismerőse vagy családtagja mentálisan vagy fizikailag nem képes fenntartani fiókját, az érintettek kérhetik a profil törlését. Ugyanez igaz az elhunyt hozzátartozók esetén is. A törléshez egyrészt azoknak az iratoknak az elküldését kérik, amelyek megerősítik, hogy a kérelmező a fiók tulajdonosának közvetlen családtagja vagy végakaratának végrehajtója. Emellett egy olyan iratot is kérnek, amely bizonyítja az illető elhunytát. Arra is lehetőség van egyébként, hogy egy profilt emlékoldallá alakítsanak. Ajánlásában Péterfalvi Attila arra hívja fel a figyelmet, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény jelenleg nem tartalmaz irányadó rendelkezést olyan személyes adatok kezelésével kapcsolatban, amelyek egy elhunyt személlyel kapcsolatosak. A jogszabály nem ad felhatalmazást arra sem, hogy az elhunyttal kapcsolatba hozható személyes adatok kezelését illetően a hozzátartozók gyakorolhassanak bizonyos, a személyt életében megillető adatvédelmi garanciákat. Az elhunyttal kapcsolatban az internetes szolgáltatásokhoz regisztrált felhasználói fiókokban kezelt személyes adatok törlésének lehetőségére jelenleg nincs törvényi jogalap, így ennek az opciónak a biztosítása egyelőre a szolgáltatóra van bízva.
Ezért a NAIH szerint szükség lenne egy olyan jogalap megteremtésére, amely az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó, az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezeléseknél az elhunyt adatalannyal kapcsolatban kezelt információk megsemmisítésére, törlésére irányuló felhívás jogával ruházná fel a hozzátartozókat, illetve az örökösöket.
Ez a jogosultság azonban nem foglalná magában az elhunyt személy felhasználói profiljához és így az abban tárolt magántitkokhoz (például: privát levelezések) való utólagos hozzáférés jogát. Ideális esetben e jogukat a hozzátartozók kizárólag a hozzátartozói/örökösi minőség, illetve az érintett halálának hitelt érdemlő igazolása mellett gyakorolhatnák.