Történelem
Piszkéstetőn tűnt föl az égi vándor
A 2017 WB-t Sódor Ádám fotózta le, a célpontot Sárneczky Krisztián találta meg

A Perszeidák egy csillagvizsgáló tetejéről nézve (képünk illusztráció) (Fotó: NASA/Bill Ingalls)
Már két évtizede folynak kisbolygók keresésére irányuló kutatások az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumában, amelyet tavaly október óta egy GINOP pályázat is támogat, de a jelentős felfedezésekhez mindig kell egy kis szerencse is – olvasható a Csillagaszat.hu legfrissebb hírében. Jó találat történt január 19–20. éjszakáján, amikor a korábbi felfedezéseket is szállító hatvan centiméteres Schmidt-távcsővel Sódor Ádám ügyeletes csillagász célba vett egy távoli, a Jupiternél is messzebb járó üstököst.
A felvételeket a célpontot is javasló, de Budapestről dolgozó Sárneczky Krisztián vizsgálta át másnap reggel, de a képeken az üstökös mellett azonnal feltűnt neki egy a katalógusokban nem szereplő égitest.
Mint a beszámolóból kiderül, a tizenkilenc magnitúdós, tehát a szabad szemmel láthatónál százhatvanezerszer halványabb kisbolygó a felvétel legszélén mutatkozott, ha csak egy ívperccel délebbre állítják a távcsövet, már lemaradunk róla. Miután a jelenlétét többen is megerősítették, január 21-én este megkapta hivatalos jelölését (2017 BW), és közzétették az első pályaelemeket is.
Az égitest megtalálása idején tizenkétmillió kilométerre szárnyalt bolygónktól, de azóta is közeledik felénk, mígnem február 17-én eléri legkisebb, 1,78 millió kilométeres távolságát. Méretét csak közelítőleg tudták megadni a szakemberek – az durván ötvenöt és százhúsz méter között lehet, attól függően, hogy a ráeső napfény hány százalékát veri vissza. Keringési ideje csak 1,12 esztendő, pályája nem túl elnyúlt, azaz állandóan a földpálya közelében mozog.
A 2017 WB legközelebb 2027 júliusában kerül földközelbe, de ekkor hétszer messzebb lesz, mint most.