Történelem
Piszkéstető csillagainak nyomában
A szupernóva-keresés nagyrészt napjainkban is az obszervatóriumban zajlik
Rá egy évre a Zeiss Művektől megrendelt Schmidt-teleszkóp kupolája is elkészült, és 1962-ben a monumentális, az ország egyetlen, egy méter lencseátmérőjű távcsövét üzembe helyezték. 1975-ben bővítették az állomást, egy korszerű, új távcsövet szereltek fel (RCC). A fejlődés ettől kezdve töretlen. Kevéssé ismert a tény, hogy a magyar csillagászat a kisbolygók és üstökösök kutatásában ezekben az években nagyhatalomnak számított a világban. A szupernóva-keresés programja napjainkban is nagyrészt a piszkéstetői obszervatóriumban zajlik. Híres az itt elhelyezett webkamera, amelynek segítségével nyomon lehet követni a Felső-Mátra időjárását, az ezt megmutató képeket az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjáról lehet elérni. A piszkéstetői obszervatórium tehát hazánk legnagyobb és legjobban felszerelt csillagászati megfigyelőhelye.
1958-ra találták meg az elhelyezésére legalkalmasabb helyet, a Mátra ötödik legmagasabb, 944 méteres Piszkés-tető nevű csúcsán. Az 1920-as évek óta működő sváb-hegyi csillagászati intézetben ekkorra már az egyre nagyobb levegő és fényszennyezés miatt nem lehetett komolyabb kutatásokat végezni. Az új obszervatórium megteremtése nem volt könnyű. Kiválasztásánál szerepet játszott többek között az, hogy a Galyatető-Mátraszentimre közötti út és villanyvezeték közelében van, és a Piszkés-forrásból meg tudták oldani a létesítmény vízellátását. A csillagászoknak talán a legfontosabb tényező lehetett a minimális fényszennyezettség, és az, hogy a Mátra körül akkortájt még nem voltak nagy iparvárosok, üzemek – mint például a később megépült visontai hőerőmű.
A piszkéstetői obszervatóriumot Szrogh György tervezte. A főépületben vannak a csillagászok lakószobái, a könyvtár, a panorámás kilátók, a laboratóriumok és egy hatalmas fűtőanyagraktár. Érdemes utánanézni annak, hogy miért is volt óriási jelentősége az 1962-ben átadott, 60/90 cm-es Schmidt-távcsőnek, amely egyébként akkor az ország legnagyobb távcsöve volt. Hatalmas látómezeje több száz teleholdnyi területet tudott rögzíteni, ezzel olyan kutatásokat lehetett beindítani, amelyek korábban Magyarországon szóba sem jöhettek. A szerkezet lényegében nem távcső, hanem egy óriási, 180 cm fókuszú teleobjektív. 16 x 16 cm-es fotókazettáin 1997-ig 13 ezer felvételt rögzítettek az üveglemezekre. Ötven szupernóvát, öt üstököst és több tucat kisbolygót fedeztek fel a segítségével. Vizsgálták a Tejútrendszer szerkezetét is. A csillagászok kemény munkát végeztek a piszkéstetői obszervatóriumban. Derült éjszakákon – 80-120 van ilyenből nálunk évente – nagy munkát jelentett a fotólemezek cseréje, már csak azért is, mert például a szerkezet kupolájában nem lehetett – szakmai-technikai okokból – fűteni. Így hát a csillagászok sok mindent kitaláltak a hideg ellen: volt ott elektromos fűtőszálás kabát, nehéz őrbunda és nemezcsizma.
A digitális képrögzítés bevezetése a csillagászatban is jelentős változásokat hozott. Érzékenyebbé tette például a Schmidt-távcsövet, de látómezeje csökkent, alkalmatlanná vált a szupernóvák vadászatára. A változó csillagokkal kapcsolatos kutatások viszont sokkal pontosabb adatokra épülhettek. Nem beszélve a szinte hihetetlenül felgyorsult rögzítési időről, ami korábban egy óra exponálást jelentett a fotólemezre, ma három perc alatt megvalósítható.
Magyarország legnagyobb távcsövének, a jénai Zeiss-gyárban készített Ritchey-Chrétien-Coudé (RCC) teleszkóp kupoláját is kiszolgáló épületet Csontos Csaba tervezte. Az RCC-távcső fő tükre 102 cm, fókusztávolsága 13,5 cm, kisebb területet lát az égből, mint az elődje, a Schmidt-teleszkóp, a képei azonban sokkal jobb felbontásúak. A fényképek rögzítése mellett a távcsővel nagy jelentőségű fotoelektromos fotometriai méréseket is végeztek.
A csillagászat iránt érdeklődők 2013 óta – előzetes bejelentkezéssel – ingyen meglátogathatják a létesítményt, ahol a nappali ügyeletben szolgáló csillagászok fogadják őket. Az éjszaka azonban megmaradt a szakmának, a felnőtt és diákcsoportok ekkor nem mehetnek be a piszkéstetői obszervatóriumba.