Történelem
Óriási károkat okozna az alapkutatásokra szánt pénzek kurtítása
A Tudományos Akadémia elnöke Junckernél lobbizott
Lovász László szerint a megszorítás nagyon rossz üzenet lenne (Fotó: Hegedüs Róbert)
Felidézte, hogy a múlt héten vezető európai tudósokkal együtt Brüsszelben másfél órás munkaebéden igyekezett meggyőzni Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság (EB) elnökét és Jyrki Katainent, az EB alelnökét arról, hogy ne vonják el a tervezett 220 millió eurós forrásokat az alapkutatásoktól. Lovász László úgy vélte, hogy a tudósok által javasolt találkozó létrejöttének van egy olyan üzenete, hogy az EB elnöke komolyan veszi a témát. Ugyanakkor a döntés nemcsak rajta múlik, hanem az Európai Tanácson is. „Remélem, hogy velük is sikerül az üzenetet megértetni, hogy az alapkutatást, ha Európa szeretne versenyben maradni Amerikával és a Távol-Kelettel, akkor nem lehet megkurtítani.
Az adja meg azt a színvonalat, ami aztán a csúcstechnológiához elvezet” – fogalmazott az MTA elnöke.
Az Akadémia elnöke aláhúzta, az alapkutatásoknak nagyon fontos eleme, hogy azok a fiatal kutatók, akik rész vesznek benne, megismerkednek a legújabb eredményekkel, módszerekkel. Ha ezt csökkentjük, akkor öt-tíz éves távlatban az ipar lehetőségeit csökkentjük. Lovász László szerint az Európai Unió igyekszik támogatni az alapkutatásokat, és az utóbbi öt évben azt lehetett látni, hogy kezd versenyképessé válni az Egyesült Államokkal, természetesen a saját, némiképp bonyolultabb feltételei között. Az érvágás azt jelentené, hogy számos csúcskutató nem kapna támogatást, de emellett a döntésnek az üzenete is nagyon rossz volna. Lovász szerint inkább még tovább kellene növelni az Európai Unióban az alapkutatásokra szánt összeget.
Kifejtette, hogy az e célra kanalizált pénzeket több csatornán keresztül osztja az EU, ezek közül a legfontosabb az Európai Tudományos Tanács, amely az egész Óvilágra érvényes pályázatokat ír ki. Hazánk szerepét ezeken a pályázatokon többféle összehasonlításban lehet említeni. Anglia kapott több mint ezer ilyen ösztöndíjat, Magyarország 47-et, de ez annyi, mint az összes többi kelet-európai országé együtt, tehát ezen a zónán belül Magyarország kiemelten jól szerepel, ezért aztán különösen fájdalmas volna számunkra, ha ennek a jól működő rendszernek a költségvetését mérsékelnék – ismertette az elnök. Lovász László elmondta, a találkozó egyik következményeként létrejön egy hétfős tudományos tanácsadó testület, amely más esetekben komolyabb súlyt képviselhet. Hozzáfűzte, reméli, hogy a testületbe a V4 országokból is belekerül valaki, aki ilyen módon a térség speciális szempontjait is képviseli.