Történelem
Optogenetika és lézer az Akadémián
Ötven esztendeje fedezte fel Arno Penzias és Robert Wilson az ősrobbanás lenyomatát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást

A fény éve eseményeinek a célja, hogy felhívják a figyelmet, milyen fontos szerepet játszanak életünkben a fény és a fénnyel kapcsolatos technológiák. Emellett az idén több jeles, a témával kapcsolatos évforduló is van – így többek között ezer éve jelent meg az első optikai témájú könyv, Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós De Aspectibus (A látásról) című műve. Albert Einstein száz évvel ezelőtt közzétett általános relativitáselméletében is kulcsszereplő a fény, Arno Penzias és Robert Wilson pedig ötven esztendeje fedezte fel az ősrobbanás lenyomatát, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, amelynek kutatásával nyerjük alapvető ismereteinket a világegyetemről – mondta A fény nemzetközi éve eseménysorozattal kapcsolatban Kroó Norbert. A Magyar Tudományos Akadémia akadémikusa hangsúlyozta, hogy a fénnyel kapcsolatos magyarországi tudománynépszerűsítő programsorozat fő támogatója az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Konferenciákat, vetélkedőket rendeznek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézete (MTA WFK) Sokszínű fizika címmel mozgó interaktív kiállítást szervezett, de a rendezvényeken megjelenítik a fény és a művészetek kapcsolatát, továbbá a hazai fényipar eredményeit is.
A Tudomány Világfórumán (World Science Forum), amelynek Budapest ad otthont novemberben, külön szekciót szentelnek az optikának, s a tervek szerint előadást tart Nakamura Sudzsi, aki 2014-ben a kék fénydiódák (LED) kifejlesztéséért megosztott fizikai Nobel-díjban részesült. A programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a közvélemény, különösen a fiatalok figyelmet a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, művészeti alkalmazásaira – fogalmazott a fizikus.
A mai konferencia programját ismertetve Kroó Norbert elmondta, hogy Lovász Lászlónak, az MTA elnökének bevezető gondolatai után levetítik a Budapest a fények városa című rövidfilmet. Készítője Barna Dániel, a CERN fizikusa, aki feleségével, Lukács Viktóriával, légi videók készítésével foglalkozik. Quadkopterüket több kirándulásra, így az Alpok gleccsereire is magukkal vitték, a legnagyobb kihívást talán mégis a Budapestről készült éjszakai filmjük jelentette, hiszen számos különböző helyszínen kellett felvételeket készíteniük a téli hidegben, amikor napnyugtakor mindössze tizenöt percig voltak megfelelők a fényviszonyok.
Antal Z. László, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadását a Nap társadalmi szerepének szenteli, Varró Sándor, az MTA WFK tudományos tanácsadója pedig Bródy Imrének (1891–1944), a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztőjének munkásságát mutatja be. Horváth Zoltán György (MTA WFK) a lézerrel kapcsolatos sztereotípiákat cáfolja meg előadásában, Darvas György, a Symmetrion Intézet igazgatója pedig a fény és a szimmetriák kapcsolatát taglalja. Varga Viktor, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója Fotonok, idegsejtek, gondolatok: az agyműködés szabályozása fénnyel című előadásában egy forradalmian új tudományterület, az optogenetika lehetőségeit ismerteti. Ez az új eljárás az agynak minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé, teljesen új ismereteket szolgáltatva annak összetett funkcióiról. A nyitott konferencia június 9-én 14 órakor kezdődik az MTA székházának dísztermében.