Német sikersztori szépséghibákkal

Installáció Brüsszelben: az NDK, Reagan és Gorbacsov (Fotó: Reuters - Francois Lenoir)

„Huszonöt évvel az egyesítés után is meg lehet mondani, hogy keleten vagy nyugaton jár-e az ember” – mondta lapunknak Antall Péter, az Antall József Tudásközpont igazgatója. Úgy fogalmazott, Berlinben a házak állaga, de az emberek öltözködése is beszédes. „A nyugatiak szeletre, a keletiek kilóra veszik a húst” – idézte fel német ismerőse egyik példáját a máig jelen lévő apró különbségekre. A fiatal generációknak, a mai egyetemistáknak már az egységes Németország a természetes, az idősebbekben azonban más reflexek működnek. A keletnémeteknek „bizonyos dolgok ugyanazt jelentik”, mint az azonos korú magyaroknak – ami nálunk a KISZ volt, az náluk az FDJ.

A német egyesítés kancellárja, Helmut Kohl közeli jó barátja volt a néhai magyar miniszterelnöknek, Antall Józsefnek. Fia lapunknak elmondta, édesapja még hivatalba lépése előtt megismerkedett a nyugatnémet vezetővel, kormányfőként pedig először, szimbolikus jelentőséggel, Németországba és Lengyelországba utazott. Antall Péter felidézte, apja és Kohl tegeződtek, a kancellár németesen Josefnek hívta a miniszterelnököt, külföldi találkozók után gyakran elmentek sörözni, például Prágában is, Tomasek bíboros temetése után, és Budapesten is.

A különleges német–magyar kapcsolat jele volt a napokban sikeresen lezajlott konferencia is, amelyet az újraegyesítés évfordulójára készülve szervezett az Antall József Tudásközpont, a Konrad Adenauer Alapítvány és az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem. A konferencián a német vendégek mellett felszólalt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető is. Antall Péter hangsúlyozta, kulturált viták folytak, fontos kérdéseket feszegettek a résztvevők.


A németek sosem fogják elfelejteni a magyaroknak az újraegyesítésben játszott szerepüket – mondta lapunknak Boris Kalnoky, a Die Welt tudósítója. A régóta hazánkban élő újságíró felidézte, hogy amikor a hetvenes évek végén az iskolában egy tanár megkérdezte, hogy egyesül-e valaha a két Németország, egyikük sem mert hinni benne, a tanár azonban igyekezett meggyőzni őket, hogy a közös kultúra és a közös nyelv előbb-utóbb eltörli a belső határt. Kalnoky hangsúlyozta, Németország az újraegyesítés után indult el azon az úton, amely a mostani szerepéhez vezetett, akkor kezdett ugyanis önálló külpolitikai döntéseket hozni, először például elismerte a balkáni államok szuverenitását. Ezzel kapcsolatban felidézte az Andrássyn tartott konferenciát, ahol Barbara Lippert, a Stiftung Wissenschaft und Politik nemzetközi politikáért és biztonságért felelős német intézetének kutatóigazgatója tartott előadást arról, hogy Németország hogyan válik a NATO-tól és az Európai Uniótól függetlenül önmagában is meghatározó hatalommá Európa közepén. Kalnoky szerint a berlini és a budapesti kormány viszonyát egyre inkább a nemzeti érdekek határozzák meg, Magyarország pedig érzi Németország jelentőségét, ezért igyekszik az oldalán állni. „Az új, hatalmasabb Németország jobban is képes haragudni, mint korábban” – jegyezte meg az újságíró.

A Németország két felében máig élő mentalitásbeli különbségek a migrációs válság okán is kiütköztek. Boris Kalnoky elmondta, a magyarhoz hasonló gondolkodás leginkább Dél-Németországban, Bajorországban van jelen, ahol erősek a keresztény, konzervatív alapok, az emberek ellenzik a tömeges migrációt, mégis keresztényi hozzáállás van bennük. Ez azonban nem jellemző a volt keleti tartományokra, az NDK-ban sikerült ugyanis Kalnoky szerint a szocializmus évtizedeiben a leghatékonyabban kiirtani a vallást az emberek fejéből. A keresztény hitből fakadó belső korrekció és a nyugatiakat ért, 1968 utáni „szellemi forradalom” sincs meg keleten, ezért is erősödnek az idegenellenes mozgalmak, akár a rasszizmusig, erőszakig fajuló indulatokkal. Ami a gazdasági helyzetet illeti, a keleti tartományokból nyugatra vándorolnak az emberek, a kiürülő városokba pedig kelet-európaiak, lengyelek, magyarok költöznek. Kalnoky szerint máig jelen van a nyugatiakban bizonyos arrogancia a keletiek, az „ossie-k” iránt, mostanában még jobban lenézik, elmaradottnak tartják őket, mint korábban.

Anna Kaminsky, az egykori keletnémet kommunista diktatúra feldolgozásával foglalkozó német szövetségi alapítvány igazgatója a távirati irodának a német egység helyreállításának sikerei között említette a demokratikus struktúra, a jogállam megszilárdítását, egy nyílt és sokszínű társadalom létrehozását az ország keleti felében is. Ugyanakkor jelentős hiányosságok tapasztalhatók a gazdasági fejlődésben, a keleti tartományokban jóval alacsonyabb a munka termelékenysége, mint a nyugatiakban, a munkanélküliség pedig kétszerese a nyugati tartományokénak.

Kronológia
Az egységig vezető sorsdöntő évek

- A magyar határnyitás 1989 szeptemberében szélesre tárta a kapukat az NDK-t elhagyni akarók előtt, ősszel már mindennaposak voltak a tüntetések. Október 18-án a Német Szocialista Egységpárt leváltotta Erich Honecker pártfőtitkár-államfőt, s november 9-én megnyitották a nyugatnémet határt és a berlini fal határátkelőhelyeit.

- George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök 1989. decemberi találkozója, a hidegháború lezárása után a két német állam között is megindult a legfelső szintű egyeztetés. 1990. július 1-jén hatályba lépett a két német állam közötti szerződés, amely jogi keretbe foglalta a pénzügyi, gazdasági és szociális uniót. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár július 16-án Moszkvában Gorbacsovval megállapodott abban, hogy a német egység megvalósulásával egyidejűleg a Szovjetunió elismeri a leendő egységes Németország teljes és korlátlan szuverenitását.

- Augusztus 2-án aláírták a választási szerződést, amelynek értelmében december 2-án (1933, Adolf Hitler hatalomra jutása óta először) egységes, szabad németországi választásokat rendeznek. Augusztus 23-án a keletnémet törvényhozás, a Népi Kamara úgy döntött, hogy az NDK október 3-i hatállyal csatlakozik az NSZK-hoz.

- Az NDK és az NSZK egyesülési szerződését, amely jogi-politikai kereteket adott a két német állam tényleges egybeolvadásához, augusztus 31-én Berlinben Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter és Günther Krause, a keletnémet minisztertanács államtitkára írta alá.

- Az egykori négy szövetséges nagyhatalom külügyminiszterei október 1-jén New Yorkban közös nyilatkozatban jelentették be, hogy október 3-tól felfüggesztik Berlin és Németország fölötti jogaikat. 1990. október 3-án, 0 órakor, 41 évvel létrehozása után, megszűnt az NDK, és beolvadt a Német Szövetségi Köztársaságba, amelynek Berlin lett az egységes fővárosa.

Frankfurtban ünnepel ma Angela Merkel kancellár európai vezetőkkel
Marxtól a szabad piacig jutottak

Óriási utat tett meg Németország az újraegyesítés óta Angela Merkel szerint. A kancellár figyelmeztetett, ma az egész világnak szembe kell néznie a migráció „herkulesi feladatával”.

A Szász-Anhalt tartománybeli Halléban ünnepelte csütörtökön a német újraegyesítés évfordulóját Angela Merkel. A Mitteldeutsche Zeitung szerint nem a kancellár volt az esemény igazi sztárja, hanem az a tucatnyi óvodás, aki barokk jelmezekben táncolt Händel Vízizenéjére. „Ez klassz volt” – dicsérte meg Merkel – előre megírt beszédét félretéve – a gyerekeket.

Elkerülhetetlenül szóba került minden felszólaló politikus beszédében a migrációs válság, amelyet Merkel „herkulesi feladatnak” nevezett, amelyet nem egyedül Németország és Európa fog megoldani, mivel globális összefogásra, közös erőfeszítésre van szükség. Egyszerre kell a kancellár szerint kezelni a származási országokban a menekülés okait, és mindent megtenni a Németországban befogadottak sikeres integrációjáért. Hangsúlyozta, az okok megszüntetésével, a külső határok védelmével és a megfelelő migrációs törvényekkel úrrá lehet lenni a helyzeten. Ehhez azonban sok idő kell, a megoldás nem születik meg egyik napról a másikra.

Angela Merkel és párttársa, Reiner Haseloff tartományi miniszterelnök felszólalásában központi szerepet kapott az elmúlt huszonöt év értékelése. Merkel beszélt a nehéz kezdetektől, amelyek kiemelten érintették Szász-Anhaltot, hiszen a tartományt akkor alakították újra. Haseloff hangsúlyozta, hogy az emberek túlnyomó részének életkörülményei az elmúlt huszonöt évben jelentősen jobbak lettek. Mint mondta, óriási erőfeszítés van a tartomány mögött, német szóviccel élve – von Marx zum Markt – úgy fogalmazott, „Marxról a piacra” váltottak, a szocialista tervgazdálkodásról a szabad piacgazdaságra.

A központi ünnepséget ma tartják Frankfurtban Angela Merkel, Joachim Gauck szövetségi elnök, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és más magas rangú európai politikusok részvételével.